Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Hatos Géza: Teleki László halálának körülményei

TELEKI LÁSZLÓ HALÁLÁNAK KÖRÜLMÉNYEI írta: HATOS GÉZA (Budapest) feleki László I86L május 8-ának reggelén nyilvánosságra került •*• halálhíre megdöbbenést keltett úgy bel- mint külföldön. Teleki személye szerencsétlen kimenetelű drezdai útja óta az érdeklődés, a megfigyelés, sőt kétségkívül a gyanakvás kereszttüzében állt. Emigrációs körökben különösen gyanakodva fogadták a kegyelem hírét. A különféle találgatások nagy száma, melyben úgy magán­személyek, mint a sajtó is résztvett a különféle gyanúsításoktól sem volt mentes. Ez a gyanakvó, sőt sokszor nyíltan gyanúsító légkör igen nagy hatással volt a beteges, érzékeny Telekire. Ezt még fokozta az a feszült és felelősségterhes légkör, amely az országban kialakult. A Deák—Eötvös vonal ellentéte a Teleki köré csoportosultakkal nem enyhült, inkább mélyült. Emigrációs körökben elterjedt volt az a vélemény, hogy a hazai helyzet forradalmi, s hogy Teleki a forrada­lom kezére dolgozik (Jósika levele Kossuth-hoz 1861. április 25. OL. Kgy. 1. 3723), A két tábor egyre határozottabban kialakult, s az erőviszonyok is felmérhetővé váltak. Jósika 1861. április 29-én úgy tudósította Kossuthot „A mi embereink úgy tudják, hogy a Deák­Eötvös párt elhatározottan minoritásban marad s' következőleg adresse nem fog Ferencz Józsefhez menesztetni" (OL. Kgy. 1378). A két párt és két vélemény összecsapásának reggelén Teleki Lászlót inasa holtan találta szobájában. A hír igen hamar elterjedt. Jósika már május 9-én értesítette róla Kossuthot (OL. Kgy. I. 3732), A képviselőházban az ülés megnyitásakor az elnök megdöbbent csendben jelentette be, hogy Teleki László „meghalálozott" majd megkérdezte, vajon a napirendre kitűzött tanácskozás „felvétessék-e

Next

/
Oldalképek
Tartalom