Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Grynaeus Tamás: Összehasonlító és aetiopathogenetikai vizsgálatok a fossilis és recens hyperostosisok körében

H. Sz. M. VoL Fitzgerald [41] — — — (100 koponya, 10,0—14,5 14—17,5 ti,5—8,5 — mindkét nemű) V. Mazzi [87] 9,9 11,08 — — (kb. 200 — — — — koponya) Kadanoff [63] 10,70 12,53 8,46 0,89 7—14,9 8,5—16,8 5,8—12,5 0,53—1,67 (126 kop.) (164 kop.) (126 kop.) (119 kop.) Hrdlicka [53] fehér férfi 11,1 11,5 9,1 — 7,5—14,5 7—15,0 6,0—12,0 — fehér nő 10,0 10,8 9,4 7,5—13,0 8,5—15,0 5,0—13,0 — néger férfi 10,9 10,5 9,3 — 8,5—12,5 9,5—14,0 6,5—11,0 néger nő 10,6 12,1 9,1 — S ,0—14,0 10,0—15,5 8,0—10,0 — Dili [31] férfi 11,1 12,6 8,9 0,857 (51 kop.) 7,9—14,3 6,7—17,7 6,1—11,6 0,55—1,68 nő 10,27 12,25 8,54 0,882 (55 kop.) 7,1—13,7 7,8—17,5 5,4—11,9 0,52—1,6 a két nem átlaga 10,64 12,15 8,31 0,869 cularis betegség (hypertonia) következtében halt meg. Márpedig Ziskin [12(>] szerint hypertoniásoknál gyakran nagyobb sellát lehet találni! Kifejezetten csont-rendszerbetegségben szenvedő nem volt közöttük, viszont volt egynéhány syphilises, leukaemias, akiknek betegsége közvetve esetleg hathatott a csontrendszerre; volt több endokrin megbetegedésben szenvedő is: diabetes mellitus, Cushingkór, thymoma maligna, pajzsmirigy ce, struma, ovarium ce. HEL-metastasisszal. Még ezektől eltekintve is, kifejezetten beteganyagon mért értékeit csak nagy óvatossággal lehet „normális" értékekként elfogadni. (Az említett eseteket ő a szélső értékek és átlagok megállapításánál mm hagyta ki, pedig ő maga is írja, hogy