Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)

Kiss Ákos: Az 1831. évi kolerajárvány Pest megyében

tegzár erőszakos megbontásával tudtak átjutni, hazaeresztették, a megye közgyűlését eleinte Szentendére szándékoztak helyezni, július 4-től azonban csupán a járványügyi bizottság vagy a kisgyűlés jött össze. A vásárokat mindenfelé betiltották, ami az érintett helységeknek és kereskedőknek nagy kárára volt szüntelenül kérelmezték hol itt, hol ott engedélyezésüket, vagy pedig a hatóság tilalma ellenére össze is jöttek. Július 7-én a kisújszállásiakkal állateladást és vételt lebonyolító monoriak közül a megye többeket letartóztott. Sürgősen új börtönt is nyittattak, hogy a rabok zsúfoltságán is enyhítsenek. A vész közeledtének hírére a katonaságon kívül mindenfelé polgárőröket is felállíttattak. A pilisi járás főszolgabírája Simontsits János tinnyei birtokos, a későbbi haladó szellemű alispán, a Bachkorszakban a Nemzeti Színház intendánsa, Fáy András barátja szervezte meg a felsőbb rendelkezések végrehajtását, az ugyancsak tinnyei Miskey Imre alszolgabíróval együtt (3). A polgárőrök kiállításakor mindjárt felmerült a rendiség korára jellemző kérdés; vajon a nemesek és a honoráciorok (ügyvédek stb.) is részt vegyenek-e az őrtállásban. A megye akként határozott, hogy ezek maguk helyett költségükre más őrt fogadhatnak. Az őrségekkel azonban a feudalizmus korában sok gondja lett a megyének. Hiába állították fel az őrt, az utasok nem respektálták őket. Piliscsabán az uradalom panganétos puskákkal volt kénytelen felszerelni őreit, akik az utcák végeit már július közepén elállották, de az utasok némelyike így is kocsival hajtott reájuk, sietős katonatisztek kardvágásokkal is fenyegették az őröket. A vármegye tekintélyét úgy igyekeztek fenntartani, hogy Esztergom megye mintájára tekintélyesebb megyei tisztviselők, esküdtek is helyet foglaltak a fontosabb zárállomásokon. „A nyomorult paraszt személyének nincs resspektusi" mint őrnek, olvassuk a megyei iratokban. A bécsi postaút itt különösen forgalmas lévén, így a piliscsabai útzár végig szerepet játszott. A határt itt Esztergom megye felé már július elején lezárták. Simontsits János rendszerint Budáról irányította a zárlati ügyeket. A katonatisztek másutt is semmibe vették a zárlatot. A kerepesi kordont rendszeresen megsértették. Egy Üllőn állomásozó ulánus tiszt fegyelemsértése különösen foglalkoztatta a megyét. Ez Lő-