Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)

Kiss Ákos: Az 1831. évi kolerajárvány Pest megyében

AZ 1831. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY PEST MEGYÉBEN írta: KISS ÁKOS (Budapest) Z 1831-es emlékezetes kolerajárvány (1), a régi nagy tömegirtó veszedelmeknek ez utolsója, abban is eltért a megelőzőktől, hogy a közművelődés kezdő szakaszába jutott reformkori Magyarországot sújtva, erről adatok, feljegyzések, hatósági intézkedések nyomai jóval nagyobb számban maradtak fenn, mélyebb nyomot hagyott a társadalom köztudatában is. Ez a középkori pestisektől eltérő nyavalya már 1815-ben felbukkant a Ganges vidékein, Kínában 1820ban, a Káspi tengernél 1823-ban tünt fel. 1824—30 között Oroszországot is elözönlötte Asztrahán, Orenburg irányából. Rövidesen megjelent Galíciában, ahova a lengyel szabadságharcot leverő orosz csapatok különösképpen behurcolták, itt hamarosan 40 000 ember halt meg. De már az 1831-es év nyarán a két román fejedelemségben is nagyban pusztított. Bukarestben napi 40—60 halálesetet jegyeztek fel. Közleményünk az 1831-es kolerajárvány Pest megyei pusztításaiból ad közzé adatokat, főként a vármegye közigazgatási intézkedésein keresztül mutatva be e veszedelmes betegség útját az országban (2). Magyarországon az évek óta rettegett betegség az 1831. évi június 13-án tünt fel először kelet felől, bár némileg délen is mutatkozott. Az akkori vélekedések szerint tiszai sószállítók hurcolták be, ezért a Galíciával szomszédos északkeleti megyékben lépett fel első ízben. Pest vármegye már a vész első hírére intézkedéseket tett a járvány fogadására. A megyék a helytartótanács, kisebb mértékben a kancellária utasításai szerint jártak el. Június 30-án a megye közzé-