Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek II. rész

vitorlázik. Ezt az utat 64 nap alatt teszi meg. A Rio de Berbice vidékén talál letelepedésre alkalmas helyet, ahonnan kiindulva, füvészeti kutatásait végzi. Nagy nélkülözések között, trópusi betegségekben sorvadva tengeti itt életét, míg 17S0 körül „scorbutusban", egy tengeri úton meghal. Művének egyetlen példánya a marosvásárhelyi Teleki Tékában, kézírással jelölve: „Illmo D. C. Samueli Teleki dono mittit Auctor." Benkő Józseffel, a középajtai ref. lelkésztanítóval levelezett. Nevezetes műve: Specimen inaugurale botanico-medicum sistens praecipuas plantas in M. Transilvaniae principatu spante et sine cultura provenientes, ac ibidem usu receptas. Lugduni Batavorum, 1779. Újra: Delectus opusculorum bot., edidit notisque illustravit Paulus Usteri. Vol. I. Strassburg, 1790. c. munkában, 259-298. 1. * Balog József rendkívüli vállalkozását ekkor ugyanúgy, mint Körösi Csorna Sándorét, a hazai közvélemény nem annyira a tudományos jelentősége szempontjából értékeli, mint inkább a nyughatatlan, a kalandot hajhászó egyéniség mihaszna akciójának könyveli el. Más szemmel nézi és értékeli azonban Benkő József, az erdélyi felvilágosodás egyik legjelentősebb tudósa, a magyar botanika úttörője, kinek enciklopédikus törekvései a természettudományok felé összpontosulnak, amennyiben a növények gyakorlati hasznát fejtegeti; különös tekintettel a gyógynövények kivételes jelentőségét hirdeti műveiben. Innen ered Balog József lelkes érdeklődése a botanika iránt, minthogy a Benkő Józseffel való barátsága készteti elhatározására, a bizonytalan, kockázatos dél-amerikai tengeri útra. Benkő József rendszeres levelezést folytat Balog Józseffel, s így küldi részletes tudósítását az aggódó atyának, fia nagyjelentőségű vállalkozásáról, sőt az is hihető és megállapítható, hogy a Magyar Hírmondóban közzétett méltató hírközlés is Benkő Józseftől ered. Feltételezhető még az is, hogy Balog Józsefnek, Benkő Józsefhez intézett érdekes levelei bizonyára kallódnak köz- és magánlevéltárakban.