Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek (Fodor István gyűjtéséből)

amalgamációt, azaz ezüstolvasztást, Körmöcbányán különböző bányákat, a pénzverdét és olvasztókat, Selmecbányán pedig a bányászati akadémiát tekintik meg. Még kirándulnak Vichnye-fürdőre és augusztus végén térnek vissza Pestbudára. A felvidéki útifáradalmak után, 1793. augusztus közepétől, 1794. március végéig Pestbudán „mulatnak". A vendégjárásokon és a társas szórakozásokon kívül, a környéki udvarházak látogatásával töltik idejüket. Ácsán és Dukán Prónay SándorraáZ és LászlonóV vendégeskednek, de különösen a felvilágosult gr. Teleki József társaságában vannak szívesen, kit a biztonságát fenyegető pápista intrikákra figyelmeztetnek. Hajókirándulás Pomázra, ahol a rácok népi táncaiban gyönyörködhetnek. Atrándulnak Vácra, ahol a kat. püspöknél ebédelnek és a ref. lelkésznél vacsoráznak. Itt mintegy 2000 francia hadifoglyot látnak szörnyű lerongyolt állapotban, embertelen bánásmód között, kitéve a járványok, pusztításainak. 1794. május első napjaiban Kecskeméten tartózkodnak, ahol a pápista templomtoronyból megtekintik a nagy kiterjedésű város látképét, majd a városháza ritkaságait, továbbá egy különleges szárazmalomra egy ottani gazdaember találmányára irányítják érdeklődésüket. Ócsa, Nagykörös érintésével Szegedre is lekocsiznak. Az erdélyi utazás 1794. július második felében, Kolozsvárról indul ki, de már augusztus 10-én Óradnán kötnek ki, ahols 3 hétig vízkúrát tartanak. Birtokrendezés céljából Besztercén és Nagysajón át Szentiványra és Sáromberkére érkeznek, majd egyideig Marosvásárhelyen tartózkodnak. Innen Marosszentgyörgy és Héderfája érintésével átutaznak a Székelyföldön majd Brassó, Nagyszeben, Mikeszásza és Gyulafehérvár városokon keresztül szeptember 23-án. a tudós Benke Mihály professzor látogatására Nagyenyedre érkeznek, ahonnan Zalatnára és Abrudbányára is kirándulnak. A birtokszemle során, Sárd és Gerend községeket érintve, Nagybányán keresztül, szeptember végén visszatérnek Kolozsvárra, ahol részt vesznek az erdélyi országgyűlésen. 1795. január elejétől, május 15-ig Pataki Sámuel ápoltjával Nagyváradon, a kancellárius örökös főispánságának városában tölti idejét, ahol az ifjú Domokos a nótáriusi hivatalban tanulmányozza a megyei közigazgatás csínját-bínját. Innen néhány napra Pestre mennek, majd Pécs, Károlyváros és Zágráb érintésével, sziklás hegyi utakon átvergődve, 1795. június 9-én Fiumébe érkeznek. Trieszt, Görz, továbbá Buchari és Portoré tengeri városkákat is meglátogatva, hamarosan visszautaznak Bécsbe* Ügy Nagyváradról, mint a tengermelléki útról hiányzanak Pataki beszámolói, azonban T. Domokos leveleinek mindegyikében : „Dr. Pataki uram alázatos tiszteletét jelenti." Teleki Domokos egészségügyi utazásainak legkiadósabb, egyben legtöbb érdeklődésre alkalmat adó szakasza a cseh-morvaországi útja, különös tekintettel a karlsbadi kúrával való próbálkozása. Itt alkalma nyílik a fiatal orvosnak, Pataki Sámuelnek arra, hogy a karlsbadi kúra gyakorlati eredményeiről tudományos felkészültségének megfelelő megfigyeléseit leszűrje. Bécsből kiindulva Znaimon keresztül, 1795. július 12-énCsehbródba, 13-