Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A kórjóslatokról (I., II.) Ford.: Dr. Sattler Jenő

köpés előzi meg. Elsősorban azok maradnak életben, akik az áttörés napján láztalanok lesznek, étvágyuk rögtön visszatér, nem szomjaznak, székletük kevés és formált, köpetük fehér, sima és nyálkával nem kevert és akik ezt a köpetet könnyen, köhögési inger nélkül ürítik. Mert ily módon szedik össze magukat a legjobban és leggyorsabban, úgyszintén azok is életben maradnak, akiknél a betegség lefolyása az előbb leírt tüneteket leginkább megközelíti. Ezzel szemben meghalnak azok, akiknél a láz nem szűnik meg, vagy csak látszólag szünetel és utána annál hevesebben lép fel; akik szomjaznak, étvágyuk nincs, hasmenésük van és zöldessárga vagy ólomszínű nyálkával kevert habos gennyet köpnek. Meghalnak, ha mindezek a tünetek fellépnek. Azok közül, akiknél ezen tüneteknek csak egy kis része van jelen, egyesek meghalnak, mások csak hosszú idő múlva gyógyulnak meg. Ezekből az ilyen esetekre megadott tünetekből azonban más esetekre is vonhatunk le következtetéseket. Életben maradnak azok, akik tüdőgyulladás után áttörő sipolyképződéssel járó áttéti tályogokat kapnak a fül körül vagy az alsó részeken. Figyelembe veendők a következők: ha valaki magas lázt kap, ha fájdalma nem csökken, ha köpete nem ennek megfelelő, ha széklete sem epés, sem folyékony, ha vizeié ie sem nem túl gyakori, sem sűrű, sem sok üledéke nincs, ha azonban az összes többi jóra utaló tünetek fellépnek nála, akkor el lehetünk rá készülve, hogy áttéteket fog kapni. Azoknál, kiknél a gyulladás a rövid bordák tájékán volt, azoknál az alsó részeken képződnek áttétek, ezzel szemben, akiknél a lágyéktáj puha és fájdalommentes volt, akiknél a szorongásérzet egy idő után minden látható ok nélkül megszűnt, ezeknél a felső részeken keletkeznek áttétek. Minden heves és súlyos tüdőgyulladásnál az alsó végtagokra szorítkozó áttétek nagy haszonnal vannak, mégis azok a legjobbak, amelyek a köpet megváltoztatásával lépnek fel. A beteg akkor fog legbiztosabban meggyógyulni, és a nem nagyon fájdalmas áttét akkor fog leggyorsabban megszűnni, ha a duzzanat és fájdalmak akkor lépnek fel, amikor az előbb sárga köpet már gennyel keverten ürül. Ezzel szemben, ha a köpet nem ürül könnyen és a vizeletnek nincs jó üledéke, akkor a beteget az a veszély fenyegeti, hogy ízületi gyulladás következtében bénává válik vagy más kellemetlenségek érik. Rossz jel, ha az áttéti tályogok eltűnnek és befelé fejlődnek, ha egyidejűleg megszűnik a köpés és a