Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A kórjóslatokról (I., II.) Ford.: Dr. Sattler Jenő

cossá, kék színűvé, vagy viaszsárgává lesz. Az is halálos, ha a száj nyitva van, az ajkak lelógnak, hidegek és halványak. Az orvos úgy találja a beteget, hogy az jobb vagy bal oldalon feküdjön, kezeit, lábait és nyakát kissé meghajlítva és teste ne legyen száraz, mert általában így fekszenek az egészségesek. Márpedig az a fekvés a legjobb, amely az egészségesekéhez hasonlít. Kevésbé jó az, ha a beteg a hátán, kinyújtott kézzel, lábbal és nyakkal fekszik. Még veszélyesebb, ha leesik és az ágy lábához lecsúszik. Az is rossz jel, ha meztelen és nem nagyon meleg lábakkal találjuk, és kezei, nyaka és combjai rendetlenül és meztelenül fekszenek egymás mellett. Mert ez annak a jele, hogy félelmében dobálja magát. Halálos, ha a beteg nyitott szájjal alszik és főleg akkor, ha a hátán fekszik, lábait felhúzza és széjjelfeszíti. Eszméletlenséget vagy hasi fájdalmat jelent az, ha olyasvalaki a hasán fekszik, ki egészséges napjaiban nem szokott ilyen helyzetben aludni. Minden akut betegségnél rossz, de tüdőgyulladásnál a legrosszabb jel az, ha a beteg a legsúlyosabb állapotban ülni akar. A lázban való fogcsikorgatás azoknál, akik gyermekkorukban ezt nem tették, eszméletzavartól származik és halálos. Mindkét esetben meg kell mondani, hogy ezen tünetek mily veszélyt rejtenek magukban. Igen rossz jel, ha olyan valaki teszi ezt, aki már zavart volt. Érdeklődjünk, hogy van-e a betegnek fekélye, amely akár a betegsége előtt vagy betegsége alatt keletkezett. Mert ha meg kell halnia, úgy halála előtt ólomszínűvé és szárazzá vagy viaszsárgává és szárazzá lesz. A kéztartásról azt jegyezzük meg, hogy rossz és halálos jel, ha akut lázban fekvő betegek vagy tüdő-, vagy agyvelőgyulladásoknál és agyi izgalmaknál, vagy fejfájásnál kezükkel az arcukhoz kapkodnak, vagy maguk körül kapkodnak, mintha legyeket fognának, vagy apró dolgokat keresnének, vagy a ruhákról pihéket szedegetnének, vagy a falról kis törmelékeket kaparnának. A szapora légzés a rekesz fölötti fájdalmakra vagy gyulladásra, a mély és ritka pedig eszméletlenségre utal. A szájból jövő hideg lehelet nagyon veszélyes. A könnyű légzést a beteg gyógyulása szempontjából jó jelnek kell venni, úgy az akut lázas, mint azon betegségekben, amelyek 40 napig tartanak. Minden akut betegségnél azok az izzadások a legjobbak, amelyek a válság napján lépnek fel és a lázat teljesen megszüntetik. Azok az izzadások is jók,