Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A kórjóslatokról (I., II.) Ford.: Dr. Sattler Jenő

HIPPOKRATÉSZ KÖNYVE A KÓRJÓSLATOKRÓL (Praenotionum liber) F

ontosnak tartom azt, hogy az orvos a kór jóslatokkal szorgalmasan foglalkozzék, mert ha a betegnek jelen állapotát, kórelőzményeit és a betegségének lefolyását előre látja, és előre megmondja és az esetleges hiányos bemondásokat pótolja, akkor azt hiszik róla, hogy a betegséget felismeri és ily módon annál nagyobb bizalommal fordulnak a betegek az ilyen orvoshoz. Egy kezelési módot az tud a legjobban bevezetni, aki azt, ami a betegségek kapcsán még felléphet, a jelenlegi állapotból előre látja. Mert természetesen lehetetlen minden beteget meggyógyítani, ez persze jobb volna, mint a lefolyást előre látni. Miután egyesek a betegség súlyosságának áldozatául esnek, mielőtt még orvost hívnának, mások meg röviddel azután, hogy ez megtörtént, meghalnak, továbbá miután némelyek már csak egy napot, mások még nem sokkal többet érnek meg, mielőtt az orvos az ő művészetével felvehetne egyes betegségekkel szemben a küzdelmet, azért a betegségek természetét ismerni kell, hogy milyen mértékben haladják meg a test erejét, tudni kell, hogy vajon természetfeletti erők nem játszanak-e közre, és meg kell tanulni mindezeknek előre való felismerését. A minden időben előforduló betegségeknek változatait gyorsan fel kell ismerni és tisztában kell lenni a különböző évszakok időjárásával. Mert ily módon fogják az embert csodálni és jó orvosnak tartani. Ezáltal azokat, kik életben maradnak, még jobb állapotban tudjuk megtartani, amennyiben minden bajjal szemben jó előre ellátjuk tanácsainkkal és elhárítunk magunkról minden felelősséget abban a pillanatban, amikor előre látjuk és előre megmondjuk, hogy ki fog meghalni és