Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A szent betegségekről

ezek igen gyakran ebben megbetegednek. Ha kinyitjuk a koponyát, úgy az agyvelőt nedvesnek, savós nedvességgel átitatottnak és erős szagúnak találjuk. Ebből pontosan következtethetünk, hogy nem az isteni eredet, hanem a betegség teszi tönkre a szervezetet. Ugyanúgy viselkedik az embereknél is. Ha a betegség régi eredetű, úgy már nem gyógyítható, mert az agyvelő a nyalkától összerágott és összezsugorodott. Az összezsugorodott agyvelőt víz veszi körül, amely körös-körül benedvesíti és ezért a betegség rohamai gyakrabban és könnyebben jelentkeznek. A betegség ugyanis ennek következtében hosszan tartóbb lesz, mert az ami odafolyik a mennyiségénél fogva hígabb, és a véren túlhatalmasodik. Azoknál, akiknél ez a betegség alkativá válik, a roham megjelenése előtt előérzetük van, igyekeznek hazamenni, ha az otthonuk közelben van, amennyiben nincsen, úgy egy félreeső helyet keresnek, hogy kevés ember láthassa a rohamokat, igyekeznek ezért elrejtőzni. Ezt a betegek azért teszik mert szégyenlik a betegségüket és nem azért, amit a legtöbben gondolnak, hogy a démonoktól való félelem miatt. A gyermekek kezdetben ott esnek össze ahol éppen vannak, mert náluk ez a megbetegedés új és szokatlan. Ha többszöri roham jelentkezik náluk úgy ha ez az előérzet jelentkezik, a betegségtől való félelem miatt menekülnek anyjukhoz vagy olyanokhoz, akiket legjobban ismernek, és nem a szégyenérzet miatt. Véleményem szerint ennek a betegségnek a rohamai a szelek változásával jelentkeznek, mégpedig déli szélnél, északi szélnél és a többi más szeleknél is, mert ezek a legerősebb szelek és aminthogy a szelek járása különböző, úgy ezeknek a hatása is különböző. Az északi szél tisztítja a levegőt, a ködöt és a felhőt szétválasztja és tisztává, átlátszóvá teszi. Ily módon hatnak a többi szelek is, amelyek a tenger vagy pedig más vizek irányából jönnek. Az északi szél a nedvességet kiválasztja a különböző testrészekből, de főleg az embereknél és ezért az összes szelek között a legegészségesebb. Ezzel szemben teljesen ellenkezően hat a déli szél. Ugyanis elsősorban a vastag, nagyon kevés nedvességet tartalmazó levegő felritkul és kiterjed és nem mindjárt teljes erővel, hanem kezdetben lassan, susogva terjeng, mert az előzetesen vastag és erősen összefüggő levegőt nincs módjában áttörni, csak idővel tudja felszakítani. Ezt a hatást váltja ki a déli szél a földön, a tengeren, a folyókon, a forrásokon, a kutakon, a föld minden