Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A szent betegségekről

termésén és mindenen, ami nedvességet kell, hogy tartalmazzon A test minden részében is több-kevesebb mennyiségben található a nedvesség. A test minden része ennek a szélnek a befolyását érzi a fénylő sötétté válik, a hideg meleggé, a száraz nedvessé. A házakban levő cserépedények, amelyek borral vagy más folyadékkal vannak megtöltve, a déli szélnek a hatását erősen érzik és megváltoztatják küllemüket. Megváltoztatja a napnak, a holdnak és a csillagoknak a fényerejét, mint ahogy a természetben tényleg előfordulnak. Ha a déli szél az ilyen hatalmas és nagy égitestekre ilyen jelentős befolyást tud gyakorolni, tudomásul kell venni ennek a hatását az emberi testnek is, hogy a szeleknek a váltakozása ilyen jelentős változásokat tud előidézni. Természetes következménye lehet az, hogy az agyvelő a déli szélre fellazul, a nedvesség felpuhítja és az erek ellazulnak. Ezzel szemben az északi szél az agyvelőnek az egészséges részét erősen összeköti és megerősíti, a leginkább beteg és nedves részeit kiválasztja és kimossa és a szél változásának eredménye következtében folyóssá teszi. Ily módon áll be a betegség és alakul ki olyképpen, hogy fokozódik a romlása, vagy beáll oly módon, hogy csökken a romlás. Mindezt felismerni nem nehéz, még kevésbé gyógyítani, és nem isteni eredésű, mint a többi más betegség sem. Az embereknek tudniuk kell, hogy a kellemes érzések pl. öröm, nevetés, tréfacsinálás nem jön más szervtől, mint az agytól. Úgyszintén a bánat, a fájdalom, a szomorúság és a hangos sírás sem. Ezen szerv (agyvelő) segítségével érzünk, gondolkodunk, látunk és hallunk, megkülönböztetünk erkölcsileg szépet és csúnyát, rosszat és jót, végül a kellemest és kellemetlent, mivel mindezeket részben az erkölcsi felfogásunkat kísérő törvények különböztetik meg, részben pedig saját hasznunk írja elő. Ezen szerv segítségével különböztetjük meg még a kellemes, vagy a kellemetlen érzéseket is és tudjuk megállapítani annak tárgyilagosságát. Ugyanezen szerv okozója a nyugtalanságnak, a félrebeszélésnek, amely nappal éppúgy jelentkezhet, mint éjszaka; és izgalmi állapot következtében kiváltódott rémképek, félelemérzések, különféle álmok, időnkénti téveszmék, oktalan gondok, a jelenlegi állapotnak helytelen felismerése, és tapasztalatok hiánya. Mindez az agyvelőből indul ki, ha az nem egészséges, hanem szokatlanul meleg vagy hideg, vagy nedves vagy száraz lesz, vagy pedig olyan tulajdonságot vesz fel, amely