Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A szent betegségekről

agy szilárdsága felenged. A nyák megjelenése és a megalvadás a hideg következménye és ilyen módon következik be a nyák odafolyása a fejbe. Egyeseknél ez az ok, másoknál a nyák megszaporodása, ha az északi szél hirtelen déli széllé változik át, és az erősen összefüggő és gyenge agy hirtelen feloldódik és meglazul, úgyhogy a nyák túlzott mennyiségben szaporodik fel; ennek következtében a nyák az alsó szervekbe jut. Ez a nyákszaporodás beállhat akkor is hogyha valaki félni kezd, mivel hangos kiabálással megijesztették, vagy pedig ha a sírógörcsök közepette nem vesz gyorsan lélegzetet amely gyermekeknél gyakori. Ilyen állapotba az egész test hidegrázásba megy át, a beteg elveszti hangját és nem lélegzik: a légzés megáll, az agyvelő megvastagszik, a vér megakad, és ily módon a nyák elkülönül és lefolyik. Gyermekeknél az epilepsziának ezt az okait mindjárt kezdettől fogva megfigyelhettük. Élemedett korú embereknél a tél viszont nagyon hátrányos, ugyanis ezeknek a koponyájuk és az agyvelejük sok meleg által felhevült, utána kimennek a hidegre és fáznak, majd a hidegből újra bemennek a melegbe és közvetlenül a tűz mellé ülnek, úgy ezeknél ugyanazok a tünetek állanak be [7], Mint már említettük ily módon jelentkezik az epilepsziás roham. Ilyen eseteknek vagyunk nagy fokban a tavasszal kitéve, amikor is a koponyát a nap melege éri: nyáron azonban kevésbé, mert ilyenkor nagyfokú hőváltozások nem állanak be. 20 éves kor után ezt a betegséget nem kapják meg, hacsak valaki gyermekkorában erre alkatilag nem volt diszponálva, vagy nagyon kis mértékben, vagy egyáltalában minden tünet nélkül. Az erek ugyanis vérrel teltek, az agyvelő kemény és tömött úgy, hogy az erekben nem lesz folyóssá. Ha azonban az erekbe mégis befolyik, úgy a mennyiségének van jelentősége és nem a meleg vérnek. Azoknál viszont, akiknél ez a betegség már gyermekkorukban kifejlődött és alaki formát vett fel, úgy szokássá válik, ezek a rohamok a szél változásával jelentkeznek és legkevésbé javíthatók az uralkodó déli szél ideje alatt. Az agyvelő ugyanis ilyenkor túlzottan nedvessé válik és a nyák elhatalmasodik rajta úgy, hogy a lefolyásának gyakrabban kellene jelentkezni, de ilyenkor nincs módjában, hogy kiválasztódjék és az agy kiszáradjon, ellenkezőleg inkább átitatódik és nedves mar?d. Ezt a betegséget különösképpen az ebben szenvedő bárányoknál, de még inkább a kecskéknél lehet észrevenni, mert