Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A szent betegségekről

állapot azonban hosszú időre segítség, mert a gyermek, akin a betegségnek a tünete fennáll, nem lesz többet epilepsziás. Ezért szükségszerűen a többi erek is szenvednek, részben összezsugorodnak, mivel ezekbe levegő hatol be, azonos módon, mint a lefolyó váladék. Természetes, hogy azok a végtagok, amelyeknek erei ilyen beteges helyzetbe kerültek, viszonylagosan gyengébbek; de teljesen fejlett gyermeknél, ha a nyál kevés és főleg a jobb oldalon a fejtől lefelé folyik, úgy a betegség tünetei továbbra is fennállanak és annak a veszélynek vannak kitéve, hogy a betegség alkati lesz, rosszabbodik amennyiben nem megfelelő kezelésbe kerül. Minden gyermeknél hasonló módon lép fel ez a betegség. Ezzel szemben, amennyiben idősebb embereknél jelentkezik, sem halál, sem görcsös elváltozások nem maradnak meg. Az erek ugyanis tágultak, vérrel teltek és ezért a nyák nem kerül túlsúlyba, a vér sem hűl le annyira hogy felhíguljon, ellenkezőleg a nyák felett úrrá lesz és a vérrel gyorsan összekeveredik. Ily módon tehát az erek léggel teltek maradnak, az érzékszerveket nem befolyásolják hátrányosan, és az előbb említett betegségi tünetek épp a test reakciójának következtében sokkal enyhébb formában jelentkeznek. Ha ez a betegség nagyon öreg embereket támad meg, úgy vagy meghal, vagy testének valamely része bénul meg, mivel ezek az erek üresek, és kevés vékony és vizes vérrel rendelkeznek. A nyálka felszaporodása nagyon jelentős, főleg ha a téli időkben történik amikor is ez halállal végződik. A nyákos folyadék nagy mennyisége csökkenti a légzést és a vért megalvasztja, főleg ha mindkét oldalon húzódik le (a fejtől lefelé), de ha egy oldalon jelentkeznek ezek a tünetek, úgy a testnek csak egy része bénul meg. A vér ugyanis, mivel híg, hideg és kevés, a nyákot nem tudja legyőzni, túlhatalmasodik rajta és megalvasztja úgy, hogy a szervezetnek az a része, ahol a vér elromlott, alkalmatlanná és akadályozva lesz mozgásában. A nyákmennyiség főleg a jobb oldalon bőségesebb, mint a bal oldalon, mert az erek az elsőnek említett oldalon tágabbak és számosabbak, mint a másik oldalon. Ezek ugyanis a májból és a lépből indulnak ki. A nyál megszaporodása és annak beolvadása főleg gyermekeknél áll be, akiknek a koponyájuk akár a naptól, akár a tűztől erősen felmelegszik, ugyanekkor az agyat hirtelen borzongás járja át, amikor is a nyák bealvad. Az alvadás hatására a meleg és az