Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A szent betegségekről

levegő az üregekbe fejti ki hatását, mivel ez behatol az agyvelőbe, és izgatólag hat az érzékszervekre és a végtagok mozgására. Ha a nyák következtében az erekben levő levegő elzáródik és nem tud behatolni ennek következtében a beteg elveszti a hangját és érzékszervei nem működnek. Nem kering a vér, mint normális körülmények között, a kezei működésképtelenek lesznek, görcsösen összehúzódnak, nem tud vele mozogni. A levegő nem tud benyomulni az erekbe, a szeme is kifordul és rendetlenül forog. Ezzel szemben ez a hab a szájban a tüdőből jön. Levegő nem tud behatolni, úgy habzik és úgy pezseg, mint egy haldoklónak. A fulladásos félelem mellett bélsár is távozik. A fuldoklási félelem csak akkor jelentkezik, ha a máj és a gyomor felnyomja a rekeszt vagy pedig a felső gyomorszáj el van zárva. Ez akkor emelkedik tetőpontjára, ha a rendesnél kevesebb levegő hatol be a gyomorszájba. Az ember lábaival rugdos, ha a végtagokban elzárt levegő nem képes a nyák segítségével kiürülni, hanem a vér felfeb és lefeb hatol, ezáltal görcsöket és fájdalmakat okoz; tehát ez az oka annak, hogy a beteg a lábaival rugdalózik. Mindezek a kórképek beállanak akkor, ha a hideg nyák a meleg vérbe lefolyik, ezáltal a vér kihűl és beáll a keringést megszüntető állapot. Ha ez az állapot nagyfokú és súlyos, úgy azonnal beáll a halál. Felülkerekedik a vérben és ennek következtében megalvad. Ha gyengébb a nedvkiválasztás, úgy pillanatnyilag itt egy túlsúlyban levő állapot áll be, amely megakadályozza a légzést, de azonnal, amikor a nyál odafolyása az erekben elosztódik és a sok meleg vérrel összekeveredik és ezáltal túlsúlyba kerül, az erek újból levegőt vesznek fel és a betegség javuló állapotba megy át. Azok, akik kora gyermekkorban betegszenek meg, rendszerint meghalnak, ha bőséges és nagy mennyiségű nedves nyákkal telődnek meg. Mivel az erek itt még nagyon vékonyak és így a vastag, bőséges nyákot nem tudják felvenni, a vér lehűl és megalszik, és ilyen módon halnak meg a gyermekek. Ha a nyálmennyiség mérsékeltebb és mindkét oldalon folyik az erekben vagy pedig csak az egyikben folyik, úgy a gyermekek életben maradnak, de viszont bizonyos tünetei ennek a betegségnek visszamaradnak. Ilyen esetben vagy a száj, a szem, a nyak, vagy a kéz eltorzul, főleg azon az oldalon, ahol nyákkal megtelődnek az erek és összeesnek. Egy ilyen ér természetesen gyengébb és a test sérült oldala nyomorékabb lesz. Ez az