Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A szent betegségekről

tesek maradnak. Azok a gyermekek viszont, akik az egész testükben tiszták maradnak és daganat nem mutatkozik rajtuk, sem pedig nem nyálaznak, sem orrváladékuk nem túlzott és az anyaméhben sem ment tisztulási folyamat végbe, ezek ki vannak téve annak a veszélynek, hogy ezt a betegséget megkapják. Ha ezen nedvkiválasztás a szív irányába veszi útját, úgy szívdobogás, szorongás érzés, mellkasi panaszok, sőt némelyeknél púposság figyelhető meg. Ugyanis, ha a hideg váladék a tüdőre vagy a szívre megy, úgy a vér lehűl. Az erőszakkal lehűtött erek visszapattannak a tüdőre és a szívre, a szív reszketni kezd és erősen kopogni, úgyhogy ennek következtében ezeknél az eseteknél, szűkmellúség és légzési zavarok állnak be. Ugyanis a levegőt nem tudják addig felvenni, amíg az odavezető vér nem hatalmasodik el és a felmelegedett erekben nem oszlik szabályosan el. Ilyen esetekben a szívdobogás és a szorongó érzés felenged a körülményeknek megfelelően; ugyanis a fejből kifolyó nagyobb mennyiség későbben, a kevesebb mennyiség korábban. A fejtől az elfolyó (vér) gyakori, úgy a betegség gyakori rohamait figyelhetjük meg ritkábban akkor, ha az elfolyás ritkább. Ezek az esetek akkor jelentkeznek, amidőn a fejből lefolyó váladék a szívet és a tüdőt támadja meg. Ha az alhasat támadja meg, úgy hasmenés áll be. Ha azonban a nyáknak a lefolyása ezeken az utakon elzáródott és az előbb említett erekben nem folyik le, úgy a beteg megnémul, fulladozik, szája habzik, a fogát összeszorítja, a kezei görcsösen összeszorulnak, szeme kifordul és minden belső érzéke fel van függesztve. Egyiknél, másiknál bélürülést is figyelhetünk meg. Ez az állapot előbb majd a bal oldalra, később a jobb oldalra megy át, majd aztán egyszerre mind a két oldalon. Hogy mi módon lép fel ez az állapot, ezt most részletezni fogom. A beszélőképességét a beteg elveszíti, ha a nyák hirtelen az erekbe benyomul, a levegő ezáltal elszorul, sem az agyba, sem az üreges erekbe, sem pedig a hasüregbe nem tud behatolni és ezáltal a lélegzetvétel akadályozva van. Ha ugyanis az ember a száján és az orrán keresztül levegőt lélegez be, úgy az elsősorban az agyba hatol és azután nagymértékben az alhasban terjed széjjel; egy része behatol a tüdőbe, az erekbe és innen terjed tovább az ereken keresztül a többi szervbe. A levegő, mely az alhasba benyomul lehűl, és ennek semmi haszna nincsen. Ugyanez történik a tüdőbe behatoló levegővel is. Az erekbe behatoló 4* 51