Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Dr. Vörös Márton: Egy járvány tanulságai

halottkém a plébánia hivatalában. Találunk ezért a járvány idején hat éven aluli gyermek halálokaként „láz" megjelölést, amely nyilvánvaló, hogy a difteritis magas lázát jelezte, magának a gyilkos kórnak felismerése nélkül. Magyaregregy-Kárász a Hegyháti járásban fekszik, a járvány idején a járás lakóinak száma 44 492 volt, és itt, a megye legnagyobb járásában egyetlen körorvos működött. Vagyis 73 községben egyetlen közigazgatási orvos küzdelme állt szemben a járvánnyal [14]. A kettős község római katolikus születési száma 1891-ben 78, a halálozásé: 112. Ebből 63, vagyis közel 60% a diftéria. A járvány karácsony előtt kulminált, amikor november 28. és december 31. közötti hat hét alatti 48 halott közül csak három nem volt diftériás. A járvány súlyosságát növelte valamilyen szövődmény, főként a vörheny, továbbá a halálos kimenetelű „hörghurut", amely a nyálkahártyák gyulladásos állapotával elősegítette a diftéria-baktérium hatékonyságát. Az itteni 90—95%-os halálozást az egyébként arányosan tiszta ősi településen, ahol a babona is átlagon alul maradt, egyetlen indokkal, a szövődményekkel magyarázhatjuk. Ezt igazolja az, hogy a halálozás túlnyomó része a légzőszervi megbetegedések kritikus hónapjaira, novembertől—februárig esett. A Magyaregregy-Karászi járvány 1892. évi folytatása az előző évivel azonos mértékben pusztított. A 85 szélütéssel szemben összesen 105 halálozás volt, ebből 60 a diftéria, vagyis változatlanul közel 60%. Volt olyan két hónap (november—december), amikor kizárólag csak diftériában elhaltat temettek, főként Egregyen. 1893-ban a járvány kimerült. A 69 halálozás közül már csk 22 esetben szerepelt diftéria, ami 30%. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a járvány ilyen mértékben enyhült, hanem azt, hogy nem talált már áldozatokra. A két község diftéria letalitása ugyanis a három év átlagában 90—95% volt. De lehet loo% is, ha néhány gyermek halálának rejtélyes népi diagnózisát megfejthetnénk. Magyaregregy és Kárász összes házainak száma akkor 200 körül volt. Csak a római katolikus diftériás halálozás három év alatti száma 145. Vagyis minden négy ház közül háromból temettek. A hat éven aluli gyermekek 75%-a megbetegedett. Csaknem mind meghaltak. 1892-ben Magyaregregyen nem volt karácsonyi ünnepség, mert nem maradt