Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

galom használatát, mivel a mutációk a külső és belső okok, a külső és belső miliő interakciói nyomán keletkező ugrásszerű folyamatot takarnak." (51. old.) A kölcsönhatás érvényesülését keresi a filogenezis-ontogenezis vonatkozásban is. így arra a következtetésre jut, hogy nemcsak a filogenezis határozza meg az ontogenezist, amint ezt Haeckel egyoldalúan tanította, hanem az ontogenezis is meghatározza a filogenezist. A filogenezisnek az ontogenezis által való meghatározottságát kivált Sewertzoff mutatta ki. Ha — tegyük fel — valamely szerv fejlődésében nem marad meg a szóban forgó állati forma elődeinél található stádiumban, hanem tovább fejlődik valamilyen irányban és ez a változás az utódoknál is fennmarad, ez esetben a filogenezist az ontogenezis során beálló változások határozták meg. (52. old.) Földes így fejezi be igen érdekes és elgondolkoztató, ha nem is mindig bizonyított írását: „A szervezet tehát szakadatlan változásban realizálódó megmaradás, illetve szakadatlan megmaradásban realizálódó változás. Környezetével egyetemben dialektikus egységet alkotó interakciós rendszert valósít meg. Ugrásszerű változásainak előidézéséhez a külső okok épp úgy szükségesek, mint a belsők. A különbség a két okcsoport között nem minőségi természetű. Az objektív valóság szempontjából tehát egyenértékűek. Csak determináló erejük súlya különbözik. A tudomány mai állása mellett ennél messzebbmenő következtetésnek nincs helye." (58. old.) Egy kiváló magyar kommunista értelmiségi, nagy orvos és bátor politikus, Madzsar József képviselte és hirdette könyvben és élőszóban a darwinizmust. Tette ezt olyan módon, hogy állásfoglalásai, amelyek egyike-másika lassan már félévszázados, jórészt ma is élők, előremutatók. Madzsart (1876—1938) az emberek iránt érzett szeretete és a társadalom fejlődéséhez fűződő szenvedélyes érdeklődése már diákkorában szoros kapcsolatba hozta a politikával. Ez nála összefonódik a filozófiával, a természettudomány ismeretelméleti, alapvető problémáinak boncolásával, megvitatásával és széles körű terjesztésével. Cikkei a Huszadik Században és a