Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

portokat egymástól megkülönböztető cytoplazmikus mutációk sokkal ritkábbak." (53. old.) Érdekes a mutációk spontánosításáról szóló magyarázata is, amely visszautal a lamarcki. előbb vázolt hármas beosztáshoz, a szilárdabb és kevésbé szilárd szervezetek megkülönböztetéséhez. Földes szerint a mutácionisták részben a mutációk spontán eredetét vallják, részben azonban a mutációkban külső okok közrejátszását látják. „Előttünk azonban már világos, hogy a mutációk spontán eredetéről akkor van szó, ha az organizáció aránylag stabilisabb, vagyis az aránylag kevésbbé stabilis külső miliőfaktorok kevésbbé juthatnak szóhoz. Külső okok pedig akkor idézik elő a mutációkat, amikor a belső miliő sokkal kevésbbé stabilis és így a külső miliő determináló ereje nagyobb." (35. old.) Többször is visszatér a szerzett tulajdonságok átöröklésének problémájára, amelynek bizonyítását keresi. Ezzel kapcsolatban Földes leírja, hogy nagy feltűnést keltettek PauZounak az 1923-i edinburghi élettani kongresszuson közölt eredményei. Ezek szerint a csengettyű jel mint a táplálékra figyelmeztető eszköz által kiváltott reakció (feltételes reflex) öröklődik az egymást követő egérnemzedékek során. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy minél későbbiek az egyes nemzedékek, annál kevesebb számú gyakorlatra van szükségük, hogy a csengettyűjel figyelmeztetését megértve, előbújjanak a ketrecből. De már az 1929-i bostoni élettani kongresszuson maga Pavlov számolt be arról, hogy kísérleteinek felülvizsgálata megcáfolta előző eredményeinek helyességét. Kiderült ugyanis az, hogy a tanulási képesség megj avulása az egymást követő nemzedékek során, a kísérletező egyén nagyobb ügyességén, illetve azon múlott, hogy számos kísérlet után nagy kísérletező ügyességre tett szert. (49. old.) Elgondolkozik azon is, hogy maga a fogalom szükségszerű-e. Véleménye szerint — nem. „»Szerzett tulajdonságok öröklése* — ez a fogalom nagyon is megtévesztő, mert azt a látszatot kelti, mintha a környezet hatása folytán bizonyos kvalitások rárakódnának az individuumra és ennek következtében az utódokra is. Az ugrásszerű, a mutácionális fejlődés felismerése szükségtelenné teszi a fo-