Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

belső miliő csaknem autonom, vagyis jobban mondva csak­nem önmagát mozgásba hozó erejénél fogva jut mozgásba." (15. old.) Az ember és a létért való küzdelem kapcsolatát darwinista módon így jellemzi, előtérbe már a társadalmi tényező kerül: „A létért való küzdésnek alig lehet ma már az emberi szer­vezetre átalakító hatást tulajdonítani. Közbe jött valami, ami a természet vak erőinek az embert átformáló hatalmát meg­törte, hatását ellensúlyozza, jelesen az emberi kultúra, s men­nél haladottabb a kultúra, annál inkább szorul háttérbe a ter­mészetes kiválogatódás szerepe az ember fizikai átalakításá­ban." (28. old.) Igen érdekesek azok a megállapítások, amelyek a mi nap­jaink biológiai vitáiban is meggondolkoztatók lehetnek a kro­moszómás és citoplazmás mutációkkal kapcsolatban: „Legjobban ismeretesek azok a mutációk, melyek a csírasej­tek sejtmagjának anyagát, a chromo szómákat érintik. De ma már tudjuk, hogy vannak szomatikus mutációk is, melyek azon­ban főleg a növényvilágban érdekesek, mivel a növények csíra­sejtjei sokkal később differenciálódnak és így a szomatikus mutációk sokkal könnyebben válnak öröklékenyekké." (33. old.) Későbben ismét visszatér ezekhez a gondolatokhoz: „Szóba hoztuk már, hogy azok a tulajdonságok, melyek a test általános formáját érintik, és melyek a nagy zoológiai és botanikai csoportokat különböztetik meg egymástól, nem a sejtmag, hanem a protoplazma anyagi szerkezetétől függenek. Közelebbről pedig a pete cytoplazmikus anyagában lehető pro­toplazmikus csíralokalizációk szabják meg a test általános for­máját." (34. old.) „A fizikokémiailag sokkal stabilisabb protoplazma nem jut minden további nélkül egyensúlyi helyzetbe az aránylag ke­vésbé stabilis sejtmaggal. Talán sok-sok chromoszómikus mu­tációra van szükség, amíg a csíralokalizációkban változás kö­vetkezik be, tehát természetesnek látszik, hogy ezek a test általános formáját érintő, a nagy zoológiai és botanikai cso-

Next

/
Oldalképek
Tartalom