Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
toznak a létcsírák az ősanyaghoz, mert ezzel valamivé lennének. Ezzel szemben Szent Ágoston és Ferenc: a létcsírák az ősanyágban vannak, maguk is aktív módon hozzájárulnak a lényegadó formák tevékenységéhez. Az új skolasztika célkitűzése, hogy az előrehaladott természettudományi világképet bölcseletileg feldolgozza a „vetera novis angere et perficere" elve jegyében (Réti, 1942.). Szent Tamás lehetségesnek tartja új fajok keletkezését természetes úton, sőt ezt az ősnemzéshez hasonlítja. Másutt, Arisztotelés nyomán: az emberi szervezet embrionális fejlődése során először növényi és állati fokozaton halad át. Az óriási ismeretanyag ma már úgyszólván lehetetlenné teszi — írja Wolszky —, hogy kételkedjünk a fajok természetes úton történt létrejöttében, „márcsak a gondolkodás gazdaságosságának elve (Denkökonomie) alapján is" (látható, hogy a machista gondolkodásmód milyen jó szolgálatot tesz idealista koncepcióknak). Wolszky ezután a fejlődés mechanizmusáról beszél. Bár ez még bizonytalan, ennek ellenére határozott irányokat, alaksorokat látunk a fejlődéstörténet során: a szerves világ csodálatos harmóniáját, a célszerű berendezések, mondhatnók „szellemes megoldások" pazar sokféleségét. Ezek után Wolszky az öröklés génelméletéről beszél, és ennek során az öröklés molekuláris alapokra történő visszavezetésének idealista magyarázatot ad: „ ... a génszerkezet logosa, mint általában az atomok és molekuláké, túlmutat önmagán". Jeans: „A világegyetem mindinkább nagy gondolathoz, mint nagy gépezethez kezd hasonlítani." „És ennek felismerésével, a nagy gondolatot keresve a génszervezetben rejlő mutációk mögött már el is jutottunk kitűzött célunkhoz. Most éppen azt akarom megmutatni, hogy a mai élettan származástani elgondolásai mennyire visszakanyarodnak ahhoz a koncepcióhoz amelyet a keresztény bölcselet képvisel a fajok természetes keletkezésének lehetősége kapcsán." így zárja ezt a gondolatmenetet: a létcsírák útján való teremtés mögött is az abszolút értelem van, mely a potenciákat elgondolta vagy ha úgy tetszik, teremtette.