Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

merül a kétely: íme a tudomány ellentmond a vallásnak, mégis a majomtól származik az ember." A tudatos ferdítések után íme a tudatos rágalmazás: „Főleg az a tudomány, amely a hitetlenséget szolgálja, nemcsak nem csalhatatlan, hanem rendesen csalás vagy tévedés." A zűrzavarra, amibe az idealista gondolkodású szakemberek kerültek, jellemző például dr. Wajditsch Alajos írása, aki 1924ben kiadott vitafüzetében azt írja, hogy „Darwin megerősíti lépten-nyomon Mózes igazságát, ha talán nem akarva is.. .'* Sok egyéb idealista kiadvány között „Orvos a lélekért' címmel jelent meg a harmincas évek végén egy könyv (Budapesti; Vörösváry Kiadó Vállalat), amely jól mutatja az idealista orvos-író fonák helyzetét, amint néha helyes, jóindulatú törekvései és helytelen gondolkodási mechanizmusának összeütközése következtében felemás — hol darwini, hol antidarwinista — megoldások között bukdácsol. A könyv mottója Prohászka Ottokártól való (,,... tudományt és hitet egybekapcsolni ...). Az első fejezete a könyvnek: Van-e transzcendens szellemi világ?", „visszhang dr. Méhely Lajos egyetemi tanár és Lendvai István költő hírlapi vitájára." A könyv a fajbiológia ellen foglal állást, és azon az alapon vitázik Méhellyel, hogy az ő fajbiológus szemlélete a következő, általa vallott elvhez van szorosan kötve: „A lélek és test elválaszthatatlan élettani egység, amelynek alapja a testben rejlő központi idegrendszer és annak működése." Szerző szerint ezen a ponton áll vagy bukik a fajbiológia is, „legalább is annak politikai szélsőségek felé kacsintgató vértani fejezete." A Méhely áltál vallott nézetek közül az evolúciósokat azzal utasítja a könyv vissza, hogy a múlt században sokszor kicsapongó természettudomány egyidőre elhomályosította az ún. szellemtudományokat és megrendítette a transzcendentális igazságokat fejtő filozófiákat. De feltűnt Bergson, akinek „dialektikáját és intuícióját nem lehet visszavetni néhány bizonytalan csontlelet szeszélyes interpretálásával..." stb. A következő alcím: „A fajfejlődés meghaladott álláspont". Ilyen érvek szerepelnek a filogenezis elutasításában: a fajfejlődés nem bi-