Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

zonyított és csak erőszakos magyarázata az, ha egyes furcsa, közbülső állatfajokat tételezünk fel, mivelhogy nyilvánvaló, hogy majomból ember sohasem lehetett, hiszen akkor már nem volnának majmok! „Az sem különb indokolás, hogy »az összekötő állatfajok* beiktatása lehetetlen cikk-cakkos vonalat eredményezne a fejlődés menetében és ellent mond a természetben lépten-nyomon megnyilvánuló alapstílusnak." Szerző szerint nincs olyan bizonyított tudományos igazság, amely feljogosítana a fajok határainak lerombolására, értvén ez alatt a fajfejlődést. így tehát az embernek az ébrényi fejlődés bizonyos stádiumában nem azért vannak kopoltyúi, mert ezzel ismételgeti hal-elődeinek erényeit, hanem azért, mert az Alkotó, a nagy Életelv „így szokta mintázni élő szobrait." A fejlődéstan igazolja, hogy ezzel a módszerrel érkezik el a fejlődés bonyolult munkája legrövidebb úton az emlősállat szerkezetéhez. A természettudományosan képzett ember természetesen igen meglepődik az ilyenfajta indokoláson, maga a szerző rögtön kijelenti: tudja, hogy ez nem „tudományos" magyarázat, de hát, mondja tovább, — az intuíció! .. . íme, még egy érv a felfejlődés darwini elvével szemben: „A vasúti mozdonynak vagy az autónak őse és a modern gőzparipák és áramvonalasok között is csupán az emberi alkotóművészet fejlődése a kapocs, tehát tisztán szellemi a híd és senki nem mondhatja azt, hogy egyik gépkocsitypustól az érzékelhető valóságban egy másik származott," — azaz Darwin összecseréli a tisztán természeti, avagy biológiai-társadalmi fejlődést a tisztán társadalmi-pszichológiai jellegű emberi tervezőmunkával. A szerző a vadul reakciós fajbiológiával szemben kijelenti: „a vérre építeni nem lehet", de ezt nem a természettudományos, hanem az idealista álláspontról teszi. Ez a furcsa ellentmondás érthetővé válik, ha néhány mondattal tovább megyünk: „A nyers faji gondolaton messze felül áll a mélyebb nemzeti gondolat". Amilyen súlyos bűn volt a tudomány és az ember ellen a „faji gondolat", ugyanolyan súlyos meghamisítása volt a valóságos, egészséges, eleven nemzeti hazafiúi érzésnek a horthysta világ soviniszta „nemzeti gondolata" (ha úgy tet-