Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
tos összefüggéseket lehet megállapítani. A természetvizsgálók tekintélyes csoportja, amely eddig alaktani megfigyelésekkel és leírásokkal foglalkozott, ezt ott hagyta s a kísérletezésre tért át. Így keletkezett épen azokon a központokon, amelyek a mophologiai kutatás végzésében legelöl jártak, pl. a nápolyi zoológiai állomáson, ez az új kísérletező tudomány, amelyből az összehasonlító élettan, a kísérleti mechanika, az örökléstan, a fejlődési kísérleti kutatások és az oekologiai vizsgálati irányok származtak. E kutatások közben nyilvánvalóvá vált, hogy a vizsgálók felfogása megváltozott. Míg az alaktan kutatók (morphologusok) azt hirdették, hogy idővel fizikai és kémiai folyamatokkal és az élettünemények megmagyarázhatók, addig a kísérletezők oly megfigyeléseket tettek, amelyeket e folyamatokkal nem tudtak megmagyarázni. Űj tényekre bukkantak, amelyekre új fogalmakat (amboceptorok, aktivatorok, hormonok, gének, regulatorok stb.) kellett álakítaniok. Az összefüggések, harmóniák kutatása sokakat a filozófusok és művészi synthesisre hajló életbúvárok táborába vitt át, akik az újonnan megfigyelt jelenségek és tünemények magyarázatára az ismert természeti folyamatokat nem tartva elégnek, az élet önálló (autonom) sajátságait hangsúlyozzák és ezzel — igaz, hogy sokszor az érthetőség rovására — burkoltan az életerőről szóló tant újították meg." Nyilvánvaló, hogy itt már a Horthy-korszak kíméletlen, vad antidarwinizmusa is hatott; Entz mindamellett megőrizte —• mint az utolsó, a vitaiizmust elítélő mondat jelzi — józan ítélőképességét, és a természettudományos szemlélet mellett foglalt állást. Fejérvári Géza külföldön is ismert biológusunk (Pótfüzetek a Természettudományos Közlönyhöz. Az 1928. évi január—március LX. kötetében. Audiatur et altera pars. [Evolúció — darwinizmus, lamarckizmus.] Dr. báró Fej érvári Géza Gyula.) néhány évvel korábban, mint az előbbi írás, igen egyértelműen foglal állást a természettudományos szemlélet mellett: „Bebizonyosodott igazság, hogy az ember is csak hosszú, lassít fejlődés természetes eredménye. Nem máról holnapra termett ő sem, valamilyen szép kert rózsabokrában, hanem anyá-