Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

tói lett, még pedig majomi anyától. Az ember tehát, az élet­tudomány időn és téren egyaránt áthatoló, éles megvilágításá­ban, valóban „self made man", mert saját fejlődéstörténeti küz­delmei, testének az idők folyamán beállott vér szintváltozások­hoz való alkalmazkodása nyomán fakadt működésváltozásai, vagyis fiziológiai és alaktani módosulásai révén lett a Föld Urává. Mindehhez pedig saját erejéből jutott, a benne rejlő és az életkörülmények által kiváltott és irányított plazmatikus életpotenciálnak az önfenntartás és a fajfenntartás jegyében lezajlott életaktivitássá való válása útján. Elbizakodottság és elvakult gőg, üresfejűség lenne, ha meg akarnók tagadni sze­rénysorsú rokonainkat és őseinket." A haladó gondolkodású Apáthyk, Entzek és Fejérvárik hang­ját azonban túlharsogta az a propaganda, amelynek egyik vezérszónoka az egykor olyan világos szavú, darwinizmust hir­dető Méhely Lajos vált. Hiszen a biologizáló fajvédő politikai irányzatot Horthyék nemcsak hogy nem akadályozták, de még segítettek is. A továbbiakban láthatjuk, hová vezetett ez a vonal. Méhely pálfordulása, mint láttuk, már 1915-ben írt cikkében megcsillan, de igazában 1919—20-ban, a Természettudományi Társulat választmányi ülésein kezd kibontakozni, ahol szoro­zatosan a Társulat kiváló tagjait támadja meg és denunciálja: Köve síig ethy tői, Radótól kezdve Zimmermannig, Ágostonig, Moesz Gusztávig és Szabó Zoltánig, llosvay Lajosnak, Szily Kálmánnak, Lóczy Lajosnak és a választmány túlnyomó részé­nek köszönhető, hogy Méhely és egy-két társa áskálódását el­hárították, a fenti személyeket választmányi tagságuktól nem engedték megfosztani, és még csak „rosszalásukat" sem voltak hajlandók velük szemben kifejezni „a kommunizmussal való rokonszenvezés" miatt. Méhely azonban ennél még jóval to­vább ment, s már 1922-ben mondott akadémiai beszédében, írásaiban, cikkeiben, előadásaiban a magyar fasizmus egyik jellegzetes és veszélyes alakjává züllött. íme Méhely Lajos egyetemi tanár egyik tudományos állásfoglalása, adjunktusa tolmácsolásában: (Méhely L.: Az okszerű népesedési politika élettani alapjai. A vércsoportok jelentősége a házasságban. 17 Orvostörténeti közlemények 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom