Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

járványokat, a hygienevel hódítja meg a levegőt a repülőgépekkel, teszi semmivé a világrészek közötti távolságokat, a szikratávíróval, fedezi fel a földben, az ásványvizekben, sőt a napban is a rádiumot, változtatja hővé, fénnyé, munkává a folyók vízerejét, hozza fel a földből a fölgázokat, alakítja át a levegő végtelen mennyiségű s eddig kihasználatlan nitrogénjét élelmet adó műtrágyává. A primitív gondolkozású ember is belátja, hogy mindez nem destructív, hanem az emberi boldogságot építő munka." Érdekes példáját nyújtja az útkeresésnek e kor kiváló magyar orvosai közül Krompecher Ödön (1870—1926), a basalsejtes rák felfedezője. Jelentős erőfeszítéseket tet%, hogy az elméleti munka nélkülözhetetlen velejáróját, a világnézeti alapokat tisztázza, és számunkra igen tanulságos, milyen haladó eszmékig jut el természettudományos tapasztalataiból kiindulva, másrészt milyen félmegoldásokba kényszerül, mert nem ismeri a materialista dialektika módszerét. 1907-ben (Wiesbaden) jelent meg „Kristallisation, Fermentation, Zelle und Leben. Eine biologisch-philosophische Studie" című munkája. Előszavában tizenkét év előtti dolgozatát említi, amelyben már utalt arra, hogy embrionális és kóros sejtoszlásokban bizonyos fokú analógiát talált a kristályosodási folyamattal. Szerinte az osztódási magorsók és a leánymagvak elrendeződése tetraéderek, oktaéderek és hexaéderek éleinek és csúcsainak felel meg. Egyéb jelenségek is arra késztették, hogy megvizsgálja a szerves és szervetlen anyag kapcsolatait. Sok mechanista példa felsorolása után (pl. a Leuc-féle felszínfeszültségi pseudo-vegetális alakzatok) leszögezhetőnek véli, hogy „a sejtosztódásban, a kimondottan biológiai folyamat során olyan törvények érvényesülnek, amelyeket eddig anorganikus folyamatokban, pontosabban a kristályosodásban láttunk hatni." Az általa említett példák nyomán Krompecher azt állítja, hogy „nem tekinthető a kristályosodás jelensége abszolút jellemzőnek az élettelenre nézve, sem a sejtek jelenléte az élőre." A tétel első fele valóban meggondolkoztató az azóta megismert vírus-kristályokkal kapcsolatban. Ezek után a fermentumokkal foglalkozik Krompecher, és 16* 243