Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

mint írja, „élet és erjedés feltételei annyi analógiát mutatnak, hogy akaratlanul is felvetődik a kérdés: az anyagcsere illetve a plazma különböző életjelenségei nem csupán különböző erjedési folyamatok komplexumának megnyilvánulásai-e." Annyit mindenesetre megállapít, hogy az élő plazma termékei a fermentumok, amelyek az anyagcserében fontos szerepet játszanak. Hosszan foglalkozik a vitaiizmus kérdésével. Kifejti, hogy a mechanisták szerint az élet jelenségek fizikai-kémiai jellegűek, a vitalisták szerint az élet vitalisztikusan értelmezhető: bár a mechanisták is egyetértenek abban, hogy bizonyos életjelenségek, így a pszichikaiak nem értelmezhetők egyszerűen mechanisztikusán, és e pontban a mechanisták eltérnek a materialista életfelfogástól. Másrészt a vitalisták is elfogadják, hogy az élet jelenségek egy része mechanisztikusán megvilágítható, és abban a mértékben, ahogyan bizonyos vitalista törvényszerűségek „ ... kémiai-fizikai törvényekre lesznek esetleg visszavezethetők, a vitalista értelmezés is egyre inkább mechanistává változik". Összeegyeztethető-e a két véglet? Krompecher erre úgy válaszol, hogy a „vitalista ' kifejezés helyett •—• érezvén a tisztán mechanista értelmezés hiányosságait — a („biológiai" megnevezést használja. „Nem a fizikakémiai irányzat — írja —, hanem az anatómia-biológiai, — és szeretném hozzáfűzni: a patho-biológiai irányzat tette lehetővé, hogy pillantásunk az élet mélyébe hatoljon." Leszegezi, hogy „természettudományosan nézve, csupán fizika-kémiai és biológiai, röviden biomechanikai jelentőség tűnik elfogadhatónak." A vitaiizmust, neovitalizmust kerülni kívánja, mert a régebbi vitaiizmussal egy teljesen misztikus fogalom, a neovitalizmussal a telelogikus szemléleti mód kapcsolódik. És mégsem teljesen egyértelműen materialista, hanem végül is agnosztikusnak mondható az állásfoglalása, mert bár szerinte „a biológusoknak nem szabad spekulációkba bocsajtkozniuk és az életről spekulatív értelemben egyszer és mindenkorra le kell mondaniuk" —• néhány bekezdéssel későbben arra int, hogy „a biológia mint természettudomány tartsa tiszteletben a kutatás számára megszabott határokat, ne essen semmiféle mély és babonás