Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

redtek és küzdöttek egymással. Meg nem alkuvó darwinistá­nak vallotta magát, de Darwin néhány tételével szembe került. A század a szocializmus százada — hirdeti —|, de a szocializ­mus értelmezésében nem mindig következetes. Bizonyos azon­ban, hogy korának egyik leglelkesebb, legforradalmibb egyé­nisége, kiváló eszű és nagyszívű ember. íme néhány jellemző gondolat „A fejlődés törvényei és a társadalom" c. könyvéből (Bp. 1922.), amely tulajdonképpen a Magyar Társadalomtudo­mányi Egyesület Szabad Iskolájában 1909—10-ben Budapesten és Kolozsvárott elhangzott előadássorozatának szövege. Vilá­gos az állásfoglalása az élet keletkezésére vonatkozóan: „A föld nem mindig volt a maihoz hasonló állapotban, mely rajta a maihoz hasonló testállományú élőlények létezését meg­engedte volna. Az élőlények tehát valamikor létrejöttek vagy megjelentek és attól fogva meg is maradhattak a földön; s az előadottak után nem tehetjük föl, hogy az első élőlények má­sok lettek volna, mint az elemi élőlények, véglények, még­pedig a képzelhető legegyszerűbb alkotásuak. Létrejöhettek pedig (hacsak nem kívánjuk a legegyszerűbb véglényeket örök­től valóknak, azaz adottaknak tekinteni) vagy a mi földün­kön, vagy — ha tetszik —• egyebütt, azáltal, hogy bizonyos szerves vegyületeknek moleculái bizonyos módon magasabb­rendű egységekké kapcsolódtak össze, s ezek a magasabb­rendű egységek lehettek az első elemi élőlények, az első vég­lények s egyszersmind a fajfejlődésbeli kezdősejtek." Már ekkor — 1912-ben — fel kell figyelnünk haladó, dar­winista állásfoglalására, ami a szociáldarwinizmussal szembe­állítja: „Nagy hiba az emberi társadalomnak egyedüli természetes vezetője, sőt műveltségünk egyedüli létrehozója gyanánt hir­detni az önösséget és a társadalmi, a szociális szeretetnek, az erkölcsi érzületnek minden hatalmát, tehát hasznát is, ta­gadni! Sem Darwin, sem annak megértő követői nem tették ezt soha. A gyilkolásnak a fejlődés rugójául föltüntetése nem darwinizmus. Badarság tehát társadalmi darwinizmusnak ne­vezni azt a tant, mely szerint az együttes emberölés, a háború, az emberi fejlődés szülőanyja."

Next

/
Oldalképek
Tartalom