Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

Bizonyos problémák, ellentmondások viszont már jelentkeznek a következő elgondolásokban: „Atomusok: természettani alapon létrejött helyi kikülönödések: az aetherben; moleculák: atomusok csoportosulatai, öszszetartva a vegyületi rokonság által; véglények: moleculák csoportosulatai összetartva az élet, az egyediségi energia által. Mert hiszen, a mint már első előadásomban kifejtettem, az életet is tarthatjuk a természeti jelenségek egyik elemi tényezőjének, tehát nem vegyülettani, nem természettani rendű tényezőnek, sem elyenek együttes hatása eredményének." Az ellentmondás itt annyiban mutatkozik meg, hogy az életet mint elemi természeti tényezőt „egyediségi energiának" tekintve, könnyen eljutunk az „életerő" misztikus és reakciós fogalmáig, jóllehet Apáthynak távolról sincsen ilyen szándéka, így kell értékelni azon gondolatait is, amelyek a fajfejlődést és új fajok keletkezését alternatívaként kezelik: „Én azt is valószínűnek tartom, hogy a fajfejlődési kezdősejteknek eredendő féleségei sokkal számosabbak voltak, mint amennyi faját ma ismerünk az élőlényeknek. A fajfejlődési kezdősejtekből kiinduló leszármazási vonalak közül bizonyára nagyon sok megszakadt, és az eredendő végtelen sokféleséghez képest talán csekély számú leszármazási vonal jutott el a mai nemzedékig, ma is még létező fajokhoz. Igaz, hogy, a mint mondám, ma létező külön fajok is jöhettek létre eleinte közös leszármazási vonalnak későbbi elágazása által." A mutációkat a faj fejlődésére nézve lehetséges változtatását mechanizmusnak tartja: „Vájjon miért ne lehetne egy-egy ilyen nagyobbfoku különbözővé válást, amely állandó marad, az úgynevezett mutatiót, egyszerűen a rendesnél nagyobb lépésnek tartani a faji továbbfejlődésnek útján. Talán később, lassabban és fokozatosabban, a fajnak többi egyede is körösztül fog menni ugyanazon az átalakuláson. Csak a faji továbbfejlődés, nem pedig fajkeletkezés tüneménye van előttünk .. ." Apáthynak az idealista gondolkodással, a vallással kapcsolatban elfoglalt álláspontja kiviláglik abból az eléggé diplomatikusan elmondott beszédéből, amelyet 1914. május 2-án, az