Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)
A századfordulótól 1919-ig A darwinizmus eszméjének sorsa bizonyos mértékig függvénye annak az átalakulásnak, amelyen az emberi társadalom a világban keresztül ment. A gyarmatosítás folyamata lezajlott, folyik a harc a századforduló körül a világ újrafelosztásáért az imperialisták között. A darwinizmust, amelyet az egyház elítélt — mert óvatos materializmusa ellenére is felismerte benne az ateizmus egyik oszlopát —, a másik oldalon a burzsoázia felhasználta arra, hogy saját ideológiáját támassza alá egyik-másik még ki nem fejtett vagy eltorzított tételével. Igen erősen elterjedt a szociáldarwinizmus, és több kitűnő orvosunk munkáiban, megnyilatkozásaiban is jelentkezett, a létért való küzdelem fogalmának az emberi társadalomra való alkalmazásával, a maithusi elvek abszolutizálásával. Természetesen nemcsak ilyen módon igazolták a háborúkat, a gyarmatosítást, a szociális bajokat. Megalkották azt az elméletet, amely Gobineau gróftól a hitlerista Rosenbergig az emberi kegyetlenségnek menlevelet biztosított: a faji diszkrinimáció tanát, az emberfajták gyökeres különbözőségén és kibékíthetetlen ellentétén alapuló, a fajták között folyó állítólag elkerülhetetlen harcról szóló tanítást, amely mindent igazolt: a „felsőbbrendűek" elnyomó uralmát, háborúit, az „alsóbbrendűek" kizsákmányolását, kiirtását. Ilyen körülmények között érthető, hogy darwinizmus címén lassanként kétfajta elmélet terjedt el. Az egyik az, amely megpróbálta a darwinizmus valóságos tartalmát kibontani, alkalmazni; a másik pedig az az elmélet volt, amely a darwinizmust a tőkés ideológia gazdagítására, erősítésére igyekezett felhasználni. Az említett területeken már világosan megmutatkozik ez a különbség, noha vannak olyan mozzanatok itt is, amelyekkel differenciáltabban kell dolgoznunk,, például a népesedés és a termelési színvonal öszszefüggéseinek megállapításában, amelyek sem Malthus primitív és emberellenes tanának, sem a termelési szint közötti valóságos kapcsolatok vizsgálata mechanista elutasításának nem felelnek meg. Ujabb jelentős lépésként, s egyben viták forrásaként jelent meg és fejlődött ki a század végén, de főleg a