Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

lássál fogadjuk mind Darwin elméletét, mely az állat és növényvilág jelenségeit oly szerencsésen magyarázza, mind Huxley fáradozását, ki a fejlődés rendszerét az ember állattanára igyekszik alkalmazni. Midőn azonban elismerjük az ember anyagi származatát, el kell másfelől ismernünk szellemi, isteni származását is..., a benne megfogamzott eszmék, — lényének a legnemesebb tulajdonai, élete vezére — nem lehetnek az öntudatlan természet szüleménye, s csak saját forrásukból a legfőbb értelmiségből eredhetnek." Az egyház ma egyébként ugyanerre az álláspontra helyezkedik. Gregrussnál jóval élesebben, gúnyosabban, tudománytalanabb módon és a tudományos vitában elfogadhatatlan hangnemben támad Brassai Sámuel a ,,Koszorú"-ban írt cikkeiben (1863. júl. 5. „Mikor?", 1863. okt. 25. „Mikép?"). Első cikkében arra törekszik, hogy cáfolja a bibliai kronológiával szembehelyezkedő darwini törekvéseket, amelyek az élet bibliai néhányezer éves létezésével szemben a tudomány alapján sok millió éves földtörténetet igyekeznek bizonyítani. Brassai kijelenti, hogy szembehelyezkedik azzal a bigottsággal, amely a bibliát szóról szóra igaznak veszi, de a maga részéről végeredményben ezt teszi,, amikor az emberi fejlődés időtartamának kutatását haszontalannak minősíti: „Én azt nem mondom, nem is gondolom, hogy vannak ártalmas igazságok és hasznos tévedések ... de mondom és állítom ám, hogy vannak meddő és haszontalan igazságok... tegyük fel, hogy valakinek Konstantinápolyban eszébe ötlenek megtudni, hogy po. (példának okáért) ma, május 13-án estve 6 órakor ki szállót bé Londonban a Victoria Hotelbe a 37. számú szobába. És kíváncsiságának eleget teendő, telegráphokat, bizományosokat, detectiv-őröket, rendőri hatóságokat mozgásba indítana. Ha ezek által nem sikerülne, gőzösökre, vasutakra szállana bé maga, éjjel nappal menne, felhányatná a Hotel listáit jegyzőkönyveit mig reá akadna a keresett adatra és névre: nemde valódi tényt, igazságot fedezne fel? De vájjon megérdemelné-e ez az »igazsag« a reá fordított bajt?" Efféle érvelés után elég vaskos természettudományi tudatlanságról tesz tanúbizonyságot: „Bajos, vagy lehetetlen meg-