Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

fogni, az emberi természet egyik lényeges vonásának a tökéletesedhetést téve fel, miképp lehet az, hogy 100 vagy többezer év alatt csak a kova időszakig tudta vinni a műveltséget az emberi nem." Az emberré fejlődés módjára vonatkozóan Brassai azt írja, hogy e helyett: „Teremte őt Isten a maga képére és hasonlatosságára" írjuk ezt: „fejlesztek őt a természeti szükségek a majom képére és hasonlatosságára" — és azonnal kész a felelet, a második cikk homlokára biggyesztett i,,mikép"-re. Jánosinak a Budapesti Szemlében 1 év előtt megjelent cikkéről szólva így ír: „Hanem valamit, amit az idézett ismertetésben olvashatunk, itt el kell mondanunk. Darwin a typusból kétkép fejleszti a fajokat, um. fel és lefelé. Felfelé szervek (tagok) származása, vagy tökélyesbbülése, lefelé ugyanazoknak satnyulása vagy elenyészése által. A fóka otromba, s inkább csak úszásra használt lábai po. tökéletesedvén járásra alkalmasokká lévén, e vizi állatból szárazi, tegyük medve lesz. Ismét más esetben elnyomorodnak a fóka lábai, elvesztik talpaikat, ujjaikat, csupa uszó, vagy evező és kormányozó tagokká válnak és azonnal kész a czethal." Brassai önkényesen, a rendkívül alapos darwini okfejtés mellőzésével és végeredményben meghamisításával súlyosan vulgarizált képet ad a valóság helyett, ezért írhatja azután le ezt a következtetést: „Darwin 40 egynehány ives könyve legnagyobbára afféle példák halmaza, amelyet én a czetről, fókáról és medvéről elmondák. Efféléből pedig magam is tudnák megegyszer 40 ivet irni, — azzal sem volna segítve a bajon. A természet oly dúsgazdag, hogy nincs az a — bármi kissé plausibilis — elmélet, amelyre ennek kedvező példákat ne lehessen válogatni." „Darwin az ő elméleti alapjául — bár egyetlen egy parányi tényt sem bir kimutatni a nagy természetben. A »natural selection« természetes válogatás üres hang, ingyen szó, sőt több: képtelenség, mert válogatás válogató nélkül, — gondolni sem lehet." A továbbiakban Brassai már a hitviták modorában durván és tudománytalanul támad: „Jórendén hát jég hátára épített