Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

nyekkel, melyek a legtöbb jellemvonással hasonlítanak hozzá. Ezen teremtmények a majmok." A gyakorlattal, az állattenyésztéssel, növénytermesztéssel kapcsolatban Jánosi hangsúlyozza a kiválasztás fontosságát: „A hazai fajtákat ne keresztezzük, ha jók, inkább kiválasztással nemesítsük." Igen korán felismeri Jánosi a származástan egyik legfőbb sorra következő feladatát: „A természetrajz feladata kikutatni a törvényeket, melyek a jellemek öröklését szabályozzák, e törvény ismerete nélkül a tenyésztő sötétben tapogatózásra van utasítva." Jánosi forradalmi világképe mutatkozik meg abban, hogy a tudomány forradalmát összekapcsolja a társadalmi forradalom ügyével: „A világot kölcsönös kötelékek fűzik egybe, s a tudomány nem léphet előre a nélkül, hogy minden előrelépésre az erkölcsi világ rendjéből hasonló gyors léptek ne visszhangozzanak." Jánosi után Rónai Jácint János cikkei ismertetik meg a magyar közönséggel a darwinizmus fogalmát. Rónai bölcsészdoktor volt, 1847-ben akadémiai levelező tag, a forradalom kitörése után nemzetőr-papként vett részt a szabadságharcban. Világos után Nádudvaron volt gyógyszerészsegéd, de a fenyegető letartóztatás elől szökni kényszerült, és 1858-ban Angliába emigrált. A Pesti Napló szerkesztője, Császár Ferenc ajánlatot tett neki: írjon lapjának heti három levelet, egyenként tíz forintért. így indult meg levelezése. Rónai 1862-től kezdve Darwin könyvét és a darwinizmust is ismertette a Magyar Sajtóban, 1863-ban cikket közöl Huxley „Az ember helye a természetben" és Lyell „Az ember régiségének geológiai bizonysága" c. művéből. A cikkek iránti nagy érdeklődés eredményeképpen egy év múlva, majd másodszor négy év múlva, könyv alakban jelentek meg „.Fajkeletkezés, Az embernek helye a természetben és régisége" címén. Rónai 1866-ban hazatért és a darwinizmusról előadásokat is tartott. „Az ősember haladásáról", „A fajok eredetéről" stb. címen. Rónai teljesen Lyell, Darwin, Huxley szellemében működött, leszögezi: „A föld alakulásának történetét ismerjük s ha vannak is e téren még nehézségek, arról nem kételkedünk, hogy 10* 147