Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

annis scholasticis 1838 et 1839" című disszertációjában aláhúzottan kiemeli a megfigyelés, a tények gyűjtésének és egymás közti összehasonlításának fontosságát, ugyanakkor pedig Bouülaud „Értekezés az orvosi filozófiáról" című munkája alapján leszögezi, hogy minden teljes megfigyelés legfontosabb feltételei közé tartoznak azok a gondolatok és kommentárok, amelyekkel az egyedi tényeket kísérik. Ahogyan a tények tömege nem alakíthatna valóságos tudományt, ha nem termékenyíti meg és nem teszi élővé a filozófiai szellem, ugyanúgy egyedi megfigyelés általában véve nem illeszthető be nyers állapotban az adattárba anélkül, hogy racionális analízis alá ne vetették és egészséges vita során meg ne vizsgálták volna. 1839-ben Mocsi Mihály orvos folytatja az evolúció és a materializmus hazai előharcosainak sorát. „Az ismeri igazán a tárgyakat — írja —, ki képes azokat létezésük első csirájától fogva kisérni a fejlődés fokozatán.. " „hiszen a természet is fokonként megy előbb a fejlődésben". Ebbe beleérti az ember fejlődését is: „Az embert formáitatásakor a méhben némi alsóbb állati fokokon látszik keresztülvinni a természet". Az emberi értelem és lélek Mocsi számára már így jelentkezik: „A felsőbb lélektehetségek kifejlődése az agytól függ ... (ezért ajánlatos fiziológikumokban (élettani ismeretekben — R. E.) nem lenni idegennek, különösen nevelőknek. Mentovich Ferenc (1819—1874) marosvásárhelyi tanár, a szabadságharc egyik lőporgyártója, 1846-ban cikket ír a „Természetbarát" c. kolozsvári folyóiratban. Kifejti, hogy „a minket környező .. . egyszerűbb jelenségek alapos ismerete egyszersmind vezérfonalul szolgál a bonyolultabb jelenségek kimagyarázására is, mert a természet fokozatos létra." E korszak szaktudományainak bizonyos keveredésére jellemző példa Nendtvich Károly (1811—1892), a kor egyik vezető tudósa. Orvosdoktori értekezése a Mecsek növényvilágáról szólt, későbben biológiával is foglalkozik, de végül a műegyetem műszaki vegytantanára lesz. Nendtvich az „Uj Magyar Muzeum"-ban 1853-ban cikksorozatot ír. „A természettudományok némely akadályai" c. cikkében — bár kissé félénken —, a materializmus mellett tesz hitet: „A természettudóst ma-