Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)

Dr. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (1945-ig)

terializmussal vádolják, — mivel azt állítja, hogy az anyag elkülönözve az erőtől nem gondolható, mert sehol és soha e kettő egymástól elválasztva nem tapasztalhatott. Mindenütt, ahol erőket működni lát, azokat mindig az anyaghoz kötve találja . . .". „A természet osztályozása" c. cikkében az evolúció mellett foglal állást: „ .. . lehetetlen, hogy arról meg ne győződjünk, miszerint a fejlődöttebb faj a tökéletlenből fejlődött ugyanazon általános természet törvény szerint, mely szerint fejlődik a tökéletesebb individum csirájából, fokonként menve keresztül minden változásokon, a legmagasabb tökéletességig, melyet életének hossza és fejlődésének föltételei megengednek". 1854-ben, a ,.Magyar Sajtó"-ban Pólya József (1802—1837) Pest főorvosa írt cikket a vitaiizmus ellen, amelyet a kolozsvári Brassai Sámuel védelmez. Pólya a mechanisztikus materializmus szellemében írja: „A természetbúvárok azon az úton, melyen haladnak, a növényi és állati fizikát és kémiát annyira fogják minden irányban kiművelni, hogy az életfolyamatokat és ennek különbségeit csak határozott fizikai és vegyületi törvényekben mutatják föl". Egy évvel Darwin nagy munkájának megjelenése előtt már egész sor írás azt mutatta, hogy hazánkban a természettudományos szemlélet az orvostudományban is mind követelőbb erővel és öntudatosabban lép előtérbe. Jendrassik Jenő tanszékfoglaló előadása 1857-ben az általa bevezetett új élettani szemléletet hirdette meg. „Meg akarom a mai órában kisérteni, bevezetésül az élettanba, ezen tudomány szellemét és irányát, valamint azon álláspontot, melyből az jelenleg nézeteiben kiindul, röviden leábrázolni" — mondja, majd rámutat, hogy az élettelen ismerete szükséges az orvosi beavatkozás eredményességéhez. Ezután a természetbúvár, a kutató tevékenységét jellemezte. Hajdan, megfelelő ismeretek híján, a tudós sokféle, jórészt képzeletbeli erőt látott működni a természetben, még mágikus hatalmakat is feltételezett. „Jelenleg más irányban halad a természetvizsgálat szelleme, kiküszöbölte már nagyobb részét a soknemü varázserőknek, s ha nevüket használja is még, akkor velük vagy csak bizonyos jelenséget, de nem annak okát