Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 31. (Budapest, 1964)
Dr. Donáth István: A közegészségügyi viszonyok a Kiskunságban
Orvosok és felcserek kötelmei és anyagi megbecsülése A Kiskunság alapvető ellentmondásához: a viszonylag teljes politikai szabadság mellett a feltűnően nagy gazdasági elmaradottsághoz méltóan csatlakozik egy további: fokozódóan nagy a kereslet az orvosok iránt, de ezzel nem növekszik, hanem inkább csökken az anyagi megbecsülésük. Az a jászkun társadalom, amely kiizzadja a nádorispánnak (mint a jászkunok legfőbb burájának) az évi 10 000 Ft-os fizetést, a kerületében működő „ehirurgusok" egyetemet végzett felügyeleti szervének, a „megyei fizikusnak" mindössze évi 300 Ft-ot, vagyis a nádorispáni fizetés nem egészen V30-a.d részét (!) tudja biztosítani. De még az is előfordul, hogy megyei orvost keresnek: egy 1769. február 2-i hivatalos levél közli, hogy szükség volna megyei orvosra, aki 300 Ft évi díjazást kapna. Ugyanakkor — láttuk — egy kútfúrómester többet kap, lévén neki napi 1 Ft és élelmezés a fizetése. Négy község is panaszkodik, hogy nincsen orvosa, de azt is láttuk, hogy milyen kicsinyesség és szűkkeblűség mutatkozik velük szemben, amikor pl. az oltásokat és a szegény betegek kezelését ingyen kötelesek elvégezni; még az ígért jutalomból is csak dicséret lesz. Ebből ezután aligha élhet meg az orvos. Tudjuk a feljegyzésekből, hogy a béresek évi fizetése 60— 110 Ft közt volt, de már egy szolgáló leány csak 30 Ft-ot kapott (Jászberény, 1818. XI. 24. Hiv. lev. XXV. k. 461. old.), a hajdúk évi 90 Ft-ot és ruha-, valamint búzajárandóságot kaptak (1818. VIII. 8. Hiv. lev. XXV. k. 422. old.). Még Halas város főjegyzője sem dicsekedhet többel, mint évi (!) 200 Ft fizetéssel, e mellett 40 kg búzát, 30 kg árpát és 6 öl tűzifát kap. A dorozsmai főjegyző azonban csak 160 Ft-ot, míg 1820. jún. 12-i kelettel olvassuk, hogy mérnökök (földmérők, geometrák), mindhárman fejenként 400 Ft évi fizetést és 2—2 öl fajárandóságot kapnak. (Hiv. lev. XXV. k. 775. old.) Nos igen, ebben az időben még nagyobb jelentősége volt annak, hogy a mérnök megbízhatóan mérje ki a határt és meg ne károsítsa a birtokold