Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Dr. Kiss József: Emlékezés Korányi Frigyesre

EMLÉKEZÉS KORÁNYI FRIGYESRE (Elhangzott halálának 50. évfordulója alkalmából Nagykállóban 1963. május 11-én megtartott emlékülésen). írta: DR. KISS JÓZSEF (Nagykálló) N agykálló község művelődéstörténeti szempontból legjelentő­sebb szülöttje Korányi Frigyes. Önálló munkái, a vele foglal­kozó orvostörténeti irodalom, valamint közvetlen tanítványainak az ő szellemi irányításával írt munkái könyvtárnyi anyagot alkot­nak; ezek áttanulmányozásához több év lenne szükséges. Jelenleg mintegy 150 nagyobb terjedelmű munkáját ismerjük, de apróbb cikkeinek, útleírásainak se szeri, se száma. Szerény személyem amúgy sem lenne alkalmas, hogy Korányi életművét a kellő piedesztálra emelje, hisz' a legkiválóbb magyar orvosok (Jendrássik, Preisz, Bókay, Bálint, Bollinger stb.) is meg­tiszteltetésnek vették, ha felemelhették szavukat Korányi méltatására. A mai ünnepi alkalommal csak a nagykállói falusi orvos Korányi­val, és a humanista, haladó szellemű, hazafi Korányival óhajtok röviden foglalkozni. 1828-ban született Nagykállóban. Atyja Kornfeld Sebald, igen nagy praxisú, orvos volt. Éles eszű fia pedig a betűvetéssel egy időben szívta magába az embereken való segíteni akarás és tudás levegőjét. Természetes tehát, hogy miután Miskolcon, Szatmáron és Egerben kiváló eredménnyel elvégezte középiskolai tanulmányait, mintaképe — édesapja — foglalkozását választotta élethivatásul. Pestre került medikusnak. A Nagyszombatról Pestre költözött egyetem ekkor még igen mostohagyermekként kezelt, szerény intézmény volt. A tanítás német és latin nyelven folyt. A már akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom