Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Dr. Kiss József: Emlékezés Korányi Frigyesre

is korszerűtlen skolasztikus tanítási módszerre jellemző, hogy a Semmelweis Ignác, aki a második egyetemi évét 1839-ben (te­hát csak pár évvel Korányi medikussága előtt) Pesten töltötte, úgy érezte, hogy mit sem ért a pesti tanulás. Érezte és tudta, hogy a pesti egyetem mostoha lehetőségei miatt elmaradt barátjá­tól, Markusov szkytói, aki Bécsben maradt. A hazai viszonyok miatt elkeseredetten tért vissza a császár­város világhírű orvosi egyetemére. A pesti egyetem felszerelése igen szegényes volt; az épület és a kórtermek szűkek, alkalmatlanok a tanítás és a gyógyítás céljaira, az előadások tartalma elavult. Egyes tanárok többet törődnek azzal, hogy a medikusok bécsi mintára borotválkoznak vagy rebellis módon puhakalapot hordanak-e, mint az előadásokkal. Az ifjú Korányi látta, hogy az egyetemadta lehetőségek túl szerények, tehát új módszereket keresett tudásának emelésére. Tanulmányi eredményei kiválóak voltak. Nagyszerű szónoki képes­ségével — mellyel már középiskolás korában is kitűnt — rövidesen egyik szellemi vezére lett a medikusságnak. Társulatot alakítottak, amelyben politikai, társadalmi és szépirodalmi tudásukat gyarapí­tották és rendszeresen olvasták a különböző filozófiai és politikai írásokat. Mi sem természetesebb, hogy 1848. március 15-én is részt vett az egyetemi ifjúság minden megmozdulásában. Egyik tagja volt annak az egyetemi ifjúsági küldöttségnek, amely Pozsonyba ment a diétára, és amelyet március hó I9-én Kossuth nagy szeretettel fogadott. Beválasztották az Erdélyi Unió megbeszélésére alakult deputációba is. Ezzel együtt Eedélybe szekerezett, ahol Wesselényi Miklóssal tárgyaltak az Unióról. A bécsi és a pesti forradalmi tömegek nyomására a császári kormány meghátrált, megalakult az első felelős magyar miniszter­tanács. Korányi és haladó szellemű társai remélték, hogy elkövet­kezett a magyar nép felemelkedésének korszaka. Ám a forradalom egén sötét felhők gyülekeztek. A reakció erői új támadásra indultak a haladás ellen. Jellacic a fiatal magyar államra támadt. Korányi ismét csak az igaz oldalára állhatott, azonnal jelentkezett a szabolcsi önkéntesek csapatába és a negyedéves medikus ennek orvosa lett. Különböző csapattestek, katonakórházak és járványkórházak orvosa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom