Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Dr. Balogh János: Az Új Szt. János Kórház keletkezésének főbb adatai

alkudozások, illetve a terület végleges megszerezhetősége szempontjából szükséges intézkedések és előmunkálatok megtételével jelentésének, illetve előterjesztésének elvárása mellett a közgyűlés a fővárosi tanácsot bízza meg.". A belügyminiszter 1889. augusztus 22-én értesítette a főváros közönségét, hogy az előbbi határozathoz hozzájárult. 1889 novemberében Kauser József építész, fővárosi bizottsági tag javaslatára a közgyűlés vita alá bocsátotta azt az indítványt, hogy a Kútvölgyi telkek megvétele előtt végezzenek próbafúrásokat és talajvizsgálatokat a Kútvölgyben és a Retek utcában, a csatornázási és alapozási munkálatokra való alkalmasságukat illetően. Viharos vita alakult ki, végül is 86 szavazattal 85 ellenében az indítványt elfogadták. Ez a határozat sokaknak nem tetszett, mert a kórház ügyének újabb halogatását látták benne. Tudnunk kell ugyanis, hogy a fővárosi középítési bizottmány, a pénzügyi bizottmány és a gazdasági bizottmány igen alaposan megvizsgálta ezt d kérdést és megállapította, hogy a Kútvölgyi telekcsoport mindenféleképpen alkalmasabb, mert szemben a Retek utcai telkek négyszögölenkénti 7 forintos árával a Kútvölgyi telkek ára átlag 3 forint volt négyszögölenként és a bizottságok abban is reménykedtek, hogy még ezt az árat is le lehet szorítani, mert ezekben az években a Magyarországon széltébenhosszában pusztító filoxera a Kútvölgyi szőlőskertekben is hatalmas károkat okozott. A fővárosi egészségügyi vezetőknek ekkor már kórházak építésében volt bizonyos tapasztalata. 1885-ben az Üllői úton 1420 000 forint költséggel 722 ágyas pavilonrendszerű kórházat építettek. Háberhauer tanácsnok, aki a kérdéssel igen alapos tanulmányokban foglalkozott, és úgy látszik a külföldi kórházépítési viszonyokat is ismerte, igen részletes memorandumban fordult feletteseihez annak érdekében, hogy az új kórházat ne a pavilonrendszer szerint, hanem tömbrendszer formájában építsék meg. Indokait a tömbrendszerű kórház mellett ma is bátran elfogadhatjuk és mi, akik ma is pavilonrendszerű kórházban dolgozunk, bizony sokszor érezzük ennek hátrányait. A kérdést a közgyűlésen vita alá bocsátották, pártok és ellenpártok alakultak ebben a kérdésben is, és végül 1889. április 9-én Darányi Ignác bizottsági tag javaslatára a pavilonrendszer mellett döntöttek. 1890 elején a mérnöki bizottság elkészítette talaj vizsgálati jelentéseit és ebben