Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)
Adattár - Adatok a röntgenlámpa történetéhez
magától Röntgentől származik és három nappal később mutatta be Kiss Károly saját ilyen jellegű konstrukcióját. Előfordulhatott az is, hogy Kiss Károly mint gyakorlott üvegtechnikus, aki üvegből készült tudományos műszerei révén világhírnévre tett szert, Röntgentől függetlenül ismerte fel a platina-antikatódú vákuumcsövet. Az 1896. évi januári és februári budapesti napilapokból ismeretes, hogy Kiss Károly január 22-ét követő napok valamelyikén utazott Würzburgba Röntgen intézetébe a felfedezés megismerésére, ahonnan február második felében tért vissza. Minthogy Röntgen kísérleteihez ebben az időben már rendszeresen a platina-antikatódú vákuumcsövet használta, nyilvánvaló, hogy Kiss Károly Röntgen intézetében ismerhette meg az X-sugarak előállítására szolgáló platina-antikatódú vákuumcsövet. Mint nagy tapasztalatú üvegtechnikus és nagy képességű műszerkonstruktőr azonban jobb, praktikusabb kivitelben tudta a platinaantikatódú vákummcsövet kivitelezni és így a millenáris röntgenlámpában nem az első fém-antikatódú röntgenlámpát, illetőleg elvileg új technikai megoldást, hanem az ismert elveken alapuló tökéletesített gyakorlati kivitelt értékeljük. Ez a körülmény magyarázza azt, hogy a milleneumi kiállításon Kiss Károly röntgenlámpája nem ért el különösebb tudományos sikert és hogy más technikai megoldásait is értékelve csupán kiállítási éremben részesült. * * * * Kiss Károly március 12-én megtartott előadása a Természettudományi Közlönyben élénk vitát eredményezett. A vita azonban érdekes módon nem az előadás alapját képező millenáris röntgenlámpát illette, hanem az előadás címében foglalt megnevezésre vonatkozott. Kiss Károly előadását ugyanis ,,egy újszerkezetű fotografáló lámpa Röntgen-féle fotográfiák készítéséhez" címen tartotta. A hozzászólók szerint azonban X-sugarakkal nem fotográfiát készítenek és a röntgenfelvételek egyszerűen fényképekként való megnevezését nem helyeselték. így érdekes módon a röntgenológiában az első irodalmi vita országunkban elnevezési kérdéssel kapcsolatosan merült fel, A röntgen „fotográfia" megnevezés az akkori irodalomban világszerte szokásos volt és szinte egy évtizedig tartott, ameddik fokozatosan a röntgenfelvételezés radiographia — megjelölés felváltotta. ;£ 3|E s£ 3|í $ A Budapesti Orvostudományi Egyetem 125, évi fennállásának alkalmából az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, illetőleg az Orvostudományi Egyetem kiállítást rendezett. A kiállításon szerepelt egy hazai gyártmányú röntgenlámpa is, amely a kiállítás megjelölése szerint a századforduló idején készült. A röntgenlámpát Lengyel Béla sajátkezűleg készít;tte.
