Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Dr. Hahn Géza: Az első orvosok a magyarországi munkásmozgalomban

ügyi vonatkozású ügy. A Király utcában levő Török-patika tömegesen állított elő különböző gyógyszereket. Midőn az egyik ilyen gyógyszer fogyasztásával kapcsolatosan haláleset történt, a Népszava rámutatott, hogy a tragikus esemény oka végeredményben a tőkés üzleti szellem, amely a nagyobb haszon utáni hajszában a gyógyszer kellő ellenőrzését is elhanyagolja (10). A gyógyszertár tulajdonosa ellen a munkások többezres tömegtüntetést szerveztek. A tulajdonos kapcsolatait és befolyását felhasználva, rávette a Népszavát előállító nyomda tulajdonosát, hogy a lapot olvashatatlanná tévő torzításokkal nyomja ki. A nyomdatulajdonos és a Népszava között emiatt támadt konfliktus végül is oda vezetett, hogy a lap bizonyos ideig rendszeresen nem jelenhetett meg. A hazai munkásmozgalom elméleti folyóiratában, az 1906-ban megindult „Szocializmusában ugyancsak megjelentek egészségügyi vonatkozású tanulmányok orvosszerzők tollából. Goldner Adolf (1864kispesti orvos, népgyűlési előadó, aki a XX. század első éveiben pártvezetőségi tag volt, a szabad orvosválasztásról írt (11). Bród Miksa (1861-?), aki a munkásbiztosító pénztár adminisztrációjában dolgozott, ugyancsak a szabad orvosválasztásról írt cikke mellett (12), igen alapos tanulmánysorozatot állított össze a munkáslakásokról. Leszögezte azt, hogy a lakáskérdés teljes megoldása csak a szocializmusban várható, átmeneti intézkedésként a lakáshelyzet megjavítása érdekében a valóságot helyesen visszatükröző lakásstatisztikát, a lakások hatékony higiénés ellenőrzését, olcsó községi lakások építését jelölte meg sürgős feladatul (13). A „Szocializmusában jelent meg dr. Fülöp Zsigmond több ismertető cikke a darwinizmusról (14). A politikai életben közvetlen részt vevő orvosok közül elsőnek az Arbeiter Wochen Kronik hasábjain Krasser Frigyes nevével találkozhatunk (15). Krasser Frigyes 1818-ban született Szászsebesen bajor származású családból. Miután a középiskoláit Nagyszebenben befejezte, Bécsben tanult az egyetem orvosi karán. Orvosi oklevelének megszerzését követően Párizsban képezte magát tovább és itt ismerkedett meg az utópista szocialista tanokkal. Maga is kialakított magának egy elméletet a társadalom fejlődéséről. 1845-ben visszatért szülővárosába és ott folytatott orvosi gyakorlatot. 1848-ban rövid ideig Romániában