Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

utcában két kis réttel, valamint 4000 forintot, hogy a házban létesítsenek „Bürgerspitall"-t, a pénz kamataiból pedig szegény és tehetetlen öregeket tartsanak el és ápoljanak. A város tanácsa még ebben az évben megalkotta az intézmény alapszabályait, mely szerint a tőkét a város kezeli, gondnokot rendelt a kórház, és egyben a menház kezelésére, meghatározván, hogy a kamatból legalább három férfi és három nő tartandó el [48]. Mosón megyében a XVII. században gyógyszertár egészen 1697-ig nem volt. A legközelebbi patika Pozsonyban volt, és ha tanult orvos által rendelt orvosságra vagy ha esetleg különösebb gyógyszerre volt szükség, úgy azt onnan hozták meg. Az egyszerűbb gyógyszereket ugyanis a borbélyok, mint seborvosok, maguk készítették, de általános szokás szerint az egyszerűbb kenőcsöket, gyógyszereket és szépítőszereket a kereskedők árulták, sőt voltak csodaszerekkel kereskedő vándorárusok is. Első adatunk szerint 1697-ben már van patikus Magyaróváron, mert a városi számadáskönyvek tanúsága szerint Keszey Péter malombíró hat mérő rozsot ad el a malomból az „Apatekáriusnak". Sajnos a patikus nevét nem ismerjük [49]. 1699-ben ismét hallunk patikusról, nevét ennek sem ismerjük, csak annyit tudunk róla, hogy a megyétől segélyt kért és 15 forintot kapott is azzal a kikötéssel, hogy azt ne élelemre, hanem orvosság beszerzésére fordítsa [50]. A patika épületét egyébként Józsefy György óvári gazdag polgár és kereskedő 1690-ben építtette és nincs kizárva az sem, hogy kezdetben neki volt ott üzlete, és talán mellékesen a kor szokása szerint árult benne gyógyszereket az egyéb áruk mellett. Lehet, hogy fordítva volt, gyógyszerkereskedést nyitva, egyéb árut is tartott. Ez utóbbi a valószínű, mert az épületnek az egész rendszere arra vall, hogy az gyógyszertárnak készült. Feltehető tehát, hogy néhány évig ő volt a gyógyszerárus is és így őt vélhetjük Magyaróvár első gyógyszerészének. Tény azonban, hogy 1697-ben már nem ő árulja a gyógyszereket, és lehet, hogy az épületet is bérbe adta, esetleg az üzlettel együtt, mert a már említett és ismeretlen segélyt kérő patikus Józsefy, mint a város egyik legtehetősebb polgára, nem lehetett. Név szerint 1703-ból ismerjük Magyaróvár első patikusát. Holzmüller György János patikus ugyanis beadvánnyal fordult a városi tanácshoz azzal a kéréssel, hogy mivel ő a templomban énekelni és zenélni is szokott, ezért méltányosságból természetbeni javadalma-