Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

hely. Ezért 1845-ben elhatározta, hogy Mosonban egy fiókgyógyszertárat fog nyitni [733]. A megye hozzá is járult Pranter kéréséhez, de csak olyan feltétellel, hogy a mosoni az óvárinak csak fiókja legyen, mint önálló gyógyszertárt sohasem lehessen eladni; ott okleveles segédet tartson a tulajdonos [734]. A megye engedélyét azonban a helytartótanács nem hagyta jóvá [735]. Már-már úgy látszott, hogy a Mosonban létesítendő patika ügye végleg megfeneklik, amikor Nóvák Rudolf gyógyszerész kísérletezett egy új mosoni patika létrehozásával. Pranter azonban most már szinte presztízskérdést csinált az ügyből, olyan nyilatkozatot tett, hogy ha Mosonban új gyógyszertár létesítését engedélyezik, úgy azt magának kéri. Kérését Mosón község is támogatta. Arra is kész, hogy az óvári patikáját eladja, csak Mosonba mehessen patikusnak [736]. Azt hiszem ő tudta, hogy miért és hogy érdemes is. A főorvosi vélemény szerint bár a népesség száma nem indokolja új patika létesítését, azonban ha a felettes hatóságok engedélyezik, úgy annak adományozását kizárólag Pranternek javasolja [737]. Végül is a helytartótanács elvileg hozzájárult egy új patika létesítéséhez Mosonban, most már csak arra volt szükség, hogy Pranter véglegesen nyilatkozzon, hajlandó-e a magyaróvári patikát Mosonba áttelepíteni? [738]. Pranter így most már nagy dilemmában volt. Az új mosoni patika aranybányának ígérkezett, de a magyaróvárit is szerette volna megtartani. A kérdés megoldása azután sikerült is, mégpedig családi kapcsolatok létesítésével. Pranter ugyanis megözvegyülve, még 1842-ben feleségül vette néhai Hegedűs Károly Mosón megye főpénztárnokának özvegyét, Kroner Jozefát [739]. Mivel beházasodott a megyei vezető körök családjába, a hivatalos megye részéről máris megvolt a kellő támogatás, míg a város részről sem volt kétséges a kellő jóindulat, mert Pranter ebben az időben már vezető szerepet vitt a város közéletében, hiszen 1844-ben ő volt a város adószedője is [740]. Prantnernak egyébként gyermeke nem volt, ellenben volt egy mostohaleánya, feleségének az első házasságából származó Hegedűs Karolina. Most tehát, hogy mindkét patika végeredményben egy kézben maradjon, Pranter ezt a mostohaleányát, a nála már évek óta működő Szulczer Antal patikussegédhez adta feleségül 1847. szeptember 19-én [741]. 14 Orvostörténeti közlemények 2O9