Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Kováts Ferenc: A gümőkor elleni küzdelem Magyarországon

Arról semmi feljegyzés nincs, hogy a tüdővész milyen arányokban pusztított, csak a XIX. század elején történtek kísérletek lajstromozására. De nem is nyerhettek érdemleges adatokat, mert nem ismerték még az orvosok sem, s az orvos ritka volt, mint a fehér holló. A török megszállás 1699-ben megszűnt, az ország azonban csöbörből vödörbe került. A Habsburgok folytatták a gazdasági elnyomást, s az ország kiürítését. Később még a külföldi egyetemek látogatását is eltiltották. Csak bizonytalan magánorvosképzés folyik, aránylag kevesen jutnak a szomszédos országok egyetemeire. Az orvosok mindenképpen érzik a továbbképzés szükségességét. Fischer Dániel 1732-ben foglalkozik egy tudományos lap kiadásának gondolatával. Amint írja, a közlés fontos, mert egészen másképpen kell kezelni a betegségeket a különböző klímák alatt, mivel természetük is más. És itt van egy érdekes indokolása: a phthisis Liptó vármegyében nemcsak gyakoribb, hanem sokkal súlyosabb is, mint pl. Árva megyében! Ez a megfigyelés azért is értékes, mert pl. napjainkban állapította meg Wallgren ugyanezt Svédországra vonatkozólag, s állítja a tuberkulózis elleni küzdelem szolgálatába. Az orvosi lapok kiadását tovább sürgetik Kollár és Wintert, szintén eredménytelenül, csak Sándorffynak sikerül 1803-ban megindítani, de mindössze pár ívre terjedt élettartama az „Orvosi és Gazdasági Tudósitások"-nak. A tüdővésznek nincs ami gátat vessen. A nyomor hihetetlen nagy, és orvos nincs. Máramaros, Bereg, Ung, Veszprém megyének nincs orvosa. Csongrádban II. József idejében egy orvos és két sebész van mindössze. Nem állanak jobban a többi megyék sem. Rácz Sámuel, „az Universitás tanítója" lefordítja 1778-ban Eszterházy rendeletére Stöckl borbélyoknak írott könyvét. A nagy orvoshiányon akar evvel segíteni. Az ok ugyanaz, mint ma is észlelhető : „Orvosok többnyire csak a nagy városokban mulatoznak, ezért távol való faluktól messzire lakván, minden mezei szántóvető embernek nem használhatnak!"