Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Kováts Ferenc: A gümőkor elleni küzdelem Magyarországon

így állítják be a borbélyokat, hogy "legalább valamit segítsenek a legközönségesebb nyavalyákban". Azért észlelhető mozgolódás. A megelőzés szempontjából jelentős Mátyus István ,,Ó és Üj Diététikája" 1787-ben, hiszen Redeker is úgy vélte, hogy a tüdővész halálozásának lecsökkentésében legnagyobb dicséret illeti a háziasszonyokat, akik a tisztaságot és a család egészségét fenntartották. Haiszler György veszprémi orvos megírja orvosi munkáját két részben, amelyet azután még kiegészít egy harmadikkal, a gyermekek betegségéről. A munka kezdetleges. Tulajdonképpen Caelius Aurelianus beosztását követi, aki meg Soranos írásait másolta, így évezredek vannak mögötte. Ugyancsak 1800-ban jelenik meg Nynlas Ferenc könyve a ,,Radna vidéki vasas borvizekről." Figyelemre méltó megállapításokat tesz a tüdővészre vonatkozólag: .,De szokása némely Hazánk Orvassainak is a tüdő kórságosokat Radnára, vagy Borszékre igazítani s vélek vasas vizet fekete kecsketejjel itatni. Tsudálkozom miért már egyjárást nem iparkodnak a halált is megorvosolni ! .... Ha a valóságos tüdők órságosoknak felbontzolt mejjébe lekentek, a tüdőjüknek genetséges megemésztődését vizsgálom, a legtökéletesebb meggyőződéssel vagyok iránta, hogy az ilyen szerencsétlennek, ha mindjárt az egész természet tanátsot tartott volna is felette és minden orvos kéntseit fel akarta volna rá áldozni, az ő tökéletes meggyógyulása új tüdőnek teremtése nélkül lehetetlen lett volna. . . . Mióta a radnavidéki borvizeket esztendőnként gyakorlom, noha szemeskettem soha egyetlenben egy valóságos tüdőkórságos betegnek se tapasztaltam a dombháti vizek hasznára válni. Tapasztaltam ellenben sokaknak nyakra-főre lett hamar pusztulásokat. . . ." Koüáts Mihály lefordítja Struve Ágost munkáját 1802-ben. Ebben a tuberkulózisra vonatkozólag két fontos megállapítás van. Az egyik az, hogy nemcsak a tüdő elkülönült szervi betegsége, hanem az egész szervezetre kihat. A másik szintén érvényes ma is: a tüdővész a terhesség alatt sokszor megnyugszik, de a szülés után hirtelen kirobban. A XIX. század elején nemzeti ügynek tekintik az orvos-