Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Kováts Ferenc: A gümőkor elleni küzdelem Magyarországon

Az első magyar orvosi könyv, amely nyomtatásban megjelent, Pápai Páriz Ferencé, bár Frankovics időben megelőzi, de írását nem számíthatom komoly munkának. Pápai Páriz Ferenc 1690-ben hangoztatja, hogy a betegséget sok élésbeli hibából, az agy nyálkásodásából meg lehet kapni, de a súlyos beteg rálehelése is okozhatja: „Szárad e nyavalyában a test, mert szüntelen forrózás, ami nedvesség benne volna, elemészti: annak felette, mert e nyavalyában valók igen gyakran izzadnak ; a sok izzadás pedig a testnek merő olvasztása, s bágyasztása. Külső okait ami illeti: tudni valóhogy itt mind a rendeletlen étel, ital, mozgás, esés, ütés, hidegek s egyebek, igen erős készítő és segitő eszközök lehetnek. Ide járul az olyan nyavalyában való emberekkel, kiken erősen elhatalmazott, igen közel való társalkodás, egy edényből vélök ivás, gyakran való leheléseknek bészivása, mert annak a senyvedtségnekdögi, bizonyos, hogy az ép Tüdőt is sokszor meghatotta, és benne rothadást indított A mi e nyavalyának orvoslását illeti: ebben mindjárt jó idején kell valamit próbálni, mert ha akkor nem azután késő. Igen bajosan gyógyul a Tüdőnek sebe. mert az orvosság oda nehezen hat: ami gyógyul is, azt mindjárt elbontja a hurut. Ebben az ember sokszor húsz, husznöt esztendőkig is elvesződik, fenn jár, s dolgát teszi, noha igen erőtlen. De hogyha forró és hamar fogó nyavalya után következik e nyavalya, hamar megöli az embert ..." Amint látható, Pápai Páriz már tovább fejleszti és részletezi a fertőzési lehetőségeket, felhívja a figyelmet az öregkori tbc-re, amelyet szülein észlelhetett, s utal a gyorsan lefolyó esetekre, amelyek akkoriban is igen gyakoriak voltak. Van még egy érdekes tanácsa : a sótalan ételeket ajánlja: Hermannsdorfer-Sauerbruch diétájának is ez a lényege — 250 évvel később. Nagyon kevés volt az orvos. A híresebbeket vitték messze földre, de legtöbbször csak levélben gyógyítottak, küldték receptjeiket és utasításaikat. Azok azután egy-egy család féltett kincsei lettek. így küldi Nádasdy Ferenc 1663-ban a csodavizet Rákóczi László beteg felesége részére. Dicséri, hogy mennyire használt a tüdővésznek, amelyet ,,a tüdő és máj megveszése szokott causálni!"