Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Borsa Gedeon: Sebastian Pauschner, az első Magyarországon megjelent orvosi munka szerzője és nyomtatásban kiadott munkái

pel. A hivatalába élete végéig megválasztott Pauschner ekkor már halott lehetett. Elhunytának időpontjára — közvetett módon ugyan — de következtetni tudunk. Adatunk van arra ugyanis [35], hogy fia, Eucharion panasszal élt a nagyszebeni hatóságok ellen, mert a tanács apja fizetésének egy részével adós maradt. Miután ezzel kapcsolatban több mint hatéves szolgálatról történik említés, az 1528. évi hivatalba lépésétől kiszámítható, hogy halála 1533 végén vagy 1534 elején következhetett be. Számos szakíró ( Bod, H órányi, Weszprémi, Seivert stb.) tudni vélte, hogy Pauschner részben vagy egészben Brassóban tevékenykedett mint orvos. Miután nagyszebeni tevékenységének — mint fentebb láttuk — több írásos dokumentuma maradt reánk, legfeljebb részleges brassói működésre gondolhatunk. Azonban ennek sincs semmi bizonyítéka a XVI. század első feléből meglehetős teljességgel reánk maradt brassói városi számadásokban [36]. Feltehetően annak a kétségtelenül szoros brassói kapcsolatnak az alapján került be a köztudatba ez a vélt brassói tevékenység, amelyet a pestis ellen írt könyve előszava is bizonyít. Pauschner Eucharion nevű fiáról már fentebb szó volt. További leszármazottjairól nem tudunk. Volt olyan vélemény [37], amely szerint az Erdélyben a későbbi századokban jelentős szerepet játszott „von Baussern" család azonos Sebastian Pauschneréval. Mások [38] viszont ezt az összefüggést a leghatározottabban tagadták. A krakkói és a nagyszebeni nyomtatvány szerzőjének azonosságát, amelyet aligha vonhat valaki kétségbe, jól megerősíti az a kis összeállítás a használt súlymértékekről a nagyszebeni nyomtatvány végén [39], amely elárulja a szerző ebbéli jártasságát, amit az egész kis krakkói kiadvány is igazol. 2. Pauschner krakkói munkája a „Linealis calculatio cum pulchris „documentis regulis ad monetâ" cracouiensem diligenter suputata" címet viseli. A negyedrét alakú, hét levélből álló nyomtatvány címlapján ezenkívül még egy „Octostichon ad Lectore" nyolc sora található, a szerző vagy összeállító neve azonban itt nem szerepel. A címlap fenti szedett szövege érdekes,