Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Miskolczy Dezső: Juhász Gyula betegsége és halála

Fejfájásának megszüntetésére atropint és papaverint tartalmazó tablettákat írunk elő (Troparin), valamint galvános áramot alkalmazunk mindkét halántékára. 1932. augusztus 30. Szótlan, bizalmattan, állapotát gyógyíthatatlannak tartja. Kár vele vesződni, mondja. Szerinte nem is gondolkozik, csak gondolat nélkül ül. (Nagyon találó az önmegfigyelés !) Hogy az ópium általa panaszolt bódító hatását elkerüljük, ezúttal az enyhébb hatású, de szorongó érzéseket szintén elég jól befolyásoló codeint írjuk elő. Ezt szedetjük vele, szintén emelkedő, majd a javulás beköszöntésekor csökkenő adagokban. Hogy Juhász Gyula mennyire nem volt hajlamos bódítószerek szenvedélyes fogyasztására, bizonyítja, hogy az annyiszor elvégzett ópiumkúra során egyszer sem lett ópiumszedő, a bor fogyasztását is egyszerűen abbahagyta, anélkül, hogy lemondásnak érezte volna. Az alkohol is a szorongó érzések, vagyis a gátoltság leküzdésére kellett. A közel két és fél hónapi klinikai tartózkodás alatt a fejfájás volt Juhász Gyula legkínzóbb tünete. Régóta kínozza őt, a Moravcsik-klinikán is foglalkoztatta az orvosokat. Most sem használ sem a Troparin, sem a fejfájás-csillapítóként azidőtájt erősen propagált Moloid. Megint csak mesterséges lázzal igyekszünk a szervezetet áthangolni, arra is gondolva, hogy hátha valamilyen gyulladásos eredetű agyhártyaizgalom a fejfájás oka, és azt a láz kedvezően befolyásolja. De a lázkúrának sincs meg a kívánt hatása. A szív a láz alatt is kitűnően működik. Az egyes lázrohamok után a hangulat mégis javult, kissé frissebb szellemileg, betegtársaival rodalmi kérdésekről beszélget (1932. szeptember 19). Testileg megint gyenge, testsúly 48,10 — 49,30 között ingadozik. Étvágytalan, makacs székrekedésben szenved. (A bélrenyheség szintén jól ismert testi tünete a melancholiának.) Október 12-én csekély fokú javulás jeleivel három napi szabadságra bocsátjuk haza a beteget, azzal az utasítással, hogy otthon is tovább kell szednie a codeint, altatóul pedig esténként fél gramm veronait kapjon. A szabadság megjelölés alatt depressziós betegnél próbaképpen való kibocsátást kell érteni. Ha azután otthon jól érzi magát a beteg, végleg otthon marad, de ha nem sikerül a próba, arra 12 Orvostörténeti közlemények 177