Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Katona Ibolya: Orvosok harca a századforduló éveiben a középiskolai tanulók szellemi túlterhelése ellen

liiii Orvosi Egyesület 1894. évi nyilatkozatában követeli a középiskolák reformját, a tanulók túlterhelésének megszüntetését. Magyarországon Trefort Ágoston 1878-ban (V. 3.) az országgyűlésen kijelenti, hogy ,,a középtanintézeteknél azon túlterhelésnek, mely alatt a fiatal generáció szenved, végét kell vetnünk". Ezen hivatalos elismerése az iskoláinkban meglevő túlterhelésnek szinte felhívásként hat a cselekvésre. Ha követjük a további években a túlterhelésre vonatkozó orvoslást, az előbbivel szembenálló véleményeket találunk. Ezt tükrözik Trefortnak a későbbi években, az 1882. december 26. és 1883. márc. 5., majd az 1887. febr. 12-én tartott országgyűlési beszédei. A kormány eljutott odáig, hogy elismeri, hogy a követelmények nagyok, a tanulóknak jelentős teljesítményt kell elérni, ha a középiskolát el akarják végezni, de az ellene való cselekvést másokra hárítja! Pl. a pedagógus könnyíthet a helyzeten, ne követeljen sokat. A szülők úgy óvják meg kevésbé jó tanuló gyermekeiket, hogy reál vagy polgári iskolába és nem gimnáziumba Íratják. A tanárok hangolják össze a tantárgyi követelményeket, erről az igazgató gondoskodjék. A szülők ösztönözzék a gyermekeket a jó tanulásra. A túlterhelés megszüntetésének elismerése tehát keveset érő tanácsokig süllyedt. 1896-ban (VII. 4.) a II. Országos Egyetemes Tanügyi Kongresszus keretében „A testi nevelési és iskola-egészségügyi szakosztály" ülése foglalkozott a tanulók túlterhelésének kérdésével. Dr. Aujeszky Aladár előadja, hogy a túlterheléssel az elmúlt években különböző fórumok foglalkoztak: a tanterv-reformot követelő pedagógusok, orvosok az Orsz. Közegészségügyi Egyesületben, az országgyűlés Közoktatásügyi Bizottsága és Közoktatásügyi Tanács Különbizottsága. A túlterhelést a középiskolákban állapították meg, mert a vizsgálatokat főleg itt végezték. Megemlíti azonban, hogy a Népnevelők Budapesti Egyesületének memoranduma az elemi iskolai tanulók túlterhelését is jelzi. Orvosaink a szellemi túlterhelésre vezetik vissza a tanulóknál jelentkező neuraszténiás tüneteket („ingerlékenység, bágyadtság, álmosság, álmatlanság, főfájás, emésztési zavarok és a szegényvérűséget"). Aujeszky kiemeli, hogy ez mind nem írható a túlterhelés