Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Ringelhann Béla és dr. Soós Imre: Adatok az Egri Orvosi Iskoláról, kezdeményezőjének és tanárának, Markhót Ferencnek működéséről

kŐmivesek és ácsmesterek társaságában kiküldte a székesegyházi főesperessel és mesterkanonokkal a hely megszemlélésére" [17]. Ez a bizottság a helyszíni vizsgálat során modellkísérleteket végzett: a minorita templom tornyából gerendát és gabonával töltött zsákokat dobtak le, és vizsgálták, hogy a holttest hogyan kerülhetett a feltalálási helyre [12]. Bár Markhót nagy erkölcsi győzelmet aratott, az ártatlanok kiszabadultak a börtönből, de a mások által elkövetett hibáért mégis ő bűnhődött, mert a későbbi, fentebb idézett beadványaiban [5, 16] éppen ezt az esetet jelöli meg Eszterházy püspök kegyeinek elvesztéséért. Ennek köszönhette többek között, mint írja, hogy állásaiból elbocsájtották. Kétségtelen, hogy Markhót az elmebetegek ügyében rendkívül haladó orvosi álláspontot képviselt, és messze környezete fölé emelkedett. Ezt a szemléletet talán még Bolognából hozhatta magával, ott Valsalva, Malpighi tanítványa és Morgani mestere a század elején síkraszállt az elmebetegekkel szembeni bánásmód megváltoztatásáért, azt hangoztatta, hogy ezek a szerencsétlenek is betegek, nem démonoktól megszállottak, betegségük anatómiai alapokon nyugszik, és el fog jönni az idő, amikor racionális therapiában részesíthetik őket [13]. Befejezésül visszatérünk mégegyszer a kiindulóponthoz, az egyetemi orvosképzés gondolatához. Ügy látszik, ez a XVIII. század végén nem aludt el Egerben, a fény, ha pislákolva is, tovább világított. Markhót 1790-ben, 72 éves korában, II. József halála után újabb beadvánnyal fordul a püspökhöz, felajánlja munkaerejét a cél érdekében [6]. Hajnóczy, a Martinovics összeesküvésben kivégzett nagy magyar, 1790-ben az egyetem Budáról Egerbe való áthelyezését javasolja [14]. Az egyetem és benne az orvosi fakultás tovább élő gondolatának legszebb, leghatásosabb bizonyítéka egy művészi alkotás, mely, mint a művészettörténész mondja : ,,a legszebbek közé tartozik, amelyet az ő kora létrehozott" [15]. Az egri Lyceum, a jelenlegi Pedagógiai Főiskola aulájában Franz Siegrist bécsi festő a négy egyetemi fakultást ábrázoló mennyezetfestménye őrzi számunkra a bizonyítékot. Eszterházy 1780-ban köt szerződést a fes-