Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Ringelhann Béla és dr. Soós Imre: Adatok az Egri Orvosi Iskoláról, kezdeményezőjének és tanárának, Markhót Ferencnek működéséről

2. ábra tővel, a mű 1781-ben elkészül. A freskó egyik része első ízben örökíti meg hazánkban ilyen formában az orvosi tanítást. Eszterházy pontos utasítást adott a freskó mondanivalójára, és az ábrázolás klasz szicizmusra hajló, de realista módon örökítette meg a témát. A fő jelenet egy boncolást mutat be, az oldalrészeken különböző orvosi tevékenységek és a gyógyszerészi munka látható (2. ábra). Vajon a Mester nem örökítette-e meg a szereplők között MarkhótoV? Egyik kiváló művészettörténészünk szerint az arcok portré-szerűek, a boncolást végző főalak, de a mellékszereplők ábrázolása is az életből vett. Talán nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy a főalak, vagy valamelyik másik szereplő arcvonásaiban a művész Markhót Ferencet festette meg, mint aki legtöbbet tett korában a magyar orvosok hazai földön való tanításáért.